Sorra dönti a negatív rekordokat a román lej az euróval szemben

Szakértők a román gazdaság gyenge pontjainak visszatükröződését látják a lej legújabb értékvesztésében. A román deviza kétszer is történelmi mélypontra süllyedt a múlt héten, sőt lélektani határt is átlépett az euróval szemben, a közös fizetőeszköz egy egysége 4,8026 lejbe került pénteken – tette közzé a Román Nemzeti Bank. Tegnap minimális erősödést mutatott ugyan a kurzus, de továbbra is a lélektani határ fölött, 4,8024 lejen maradt. Mindemellett a lej a svájci frankkal és az amerikai dollárral szemben is gyengült, ugyanakkor az arany ára – sorozatban nyolc napja – rekordot dönt: egy gramm nemesfémért már 240,46 lejt fizetnek. Tavaly egyébként többször is jellemezte látványos értékvesztés a lejt, amelynek árfolyama például novemberben ötször süllyedt történelmi mélypontra az euróval szemben, ám a 4,8 lejes lélektani határ előtt mindig megtorpant.

A lej tehát nem küzd oroszlánként – ami a nevéből fakadóan elvárható lenne –, térvesztésének kézzelfogható következményei már érzékelhetők is az egyre nagyobb mennyiségben importált élelmiszerek, illetve számos szolgáltatás drágulása, és az euróban felvett bankhitelek törlesztőrészletének emelkedése révén. Elemzők szerint a deviza gyengülése összefügg a külkereskedelmimérleg-hiány folyamatos növekedésével, illetve az államháztartás és a folyó fizetési mérleg túl magas deficitjével. A tavalyi költségvetési deficit elérte a román össztermék (GDP) 4,6 százalékát (ez az elmúlt kilenc év legmagasabb adata), a liberális Orban-kormány pedig 3,6 százalékos hiánnyal számol az idén, noha a bukaresti költségvetési tanács és az Európai Bizottság egyaránt arra figyelmeztet, hogy a deficit az idén 4,8, jövőre 6, 2022-ben pedig 7 százalék fölé emelkedhet. Ezzel egy időben rohamosan nő, és tavaly már elérte a 17 milliárd eurót Románia kereskedelmimérleg-hiánya.

Cristian Paun közgazdász szerint ilyen körülmények között nem csoda a lej gyengülése, hiszen a gazdasági teljesítmény híven tükrözi a fizetőeszköz erejét. „Amikor az exportnál nagyobb az import, akkor a piacon erősebb a devizakereslet, mint a -kínálat, és minél nagyobb a deficit, annál nagyobb nyomás nehezedik az árfolyamra. Ugyanakkor az elmúlt években irracionális módon emelték a béreket a közszférában, miközben a beruházások ösztönzése elmaradt” – elemezte a lejárfolyam zuhanásának okait a bukaresti egyetemi kutató. Mások szerint a folyamatban közrejátszottak külső tényezők, például a koronavírus terjedése okozta sokk, de akadnak elemzők, akik a folyamatot összefüggésbe hozzák a bukaresti politikai bizonytalansággal is. A tavaly novemberi kormányváltást követően február elején megbukott az új liberális kabinet is, amely Klaus Iohannis államfővel együtt az ősszel esedékes parlamenti választás előrehozásán ügyködik. Dragos Cabat gazdasági elemző szerint a politikai instabilitás sérülékennyé teszi a lejt, ráadásul az idén rendezendő két választás miatt (nyáron helyhatósági megmérettetést is tartanak) csekély az esély a deficit érdemi csökkenésére, a hatékony gazdaságösztönző lépések megtételére. Ludovic Orban ügyvivő kormányfő egyébként nyugodt, pánikra nem lát okot, mivel a román gazdaság stabil, és a jegybankkal együtt nyomon követik a lej árfolyamát.