A kisebb short pozíciókat is jelenteni kell

Több olasz és spanyol részvény shortolását tiltotta meg a helyi tőkepiaci felügyelet – így reagálva az óriási árfolyamesésekre –, a múlt pénteken elindult intézkedéseknek még sincs hatásuk, az árfolyamok tovább zuhantak tegnap. Mint arról a Bloomberg beszámolt, pénteken Spanyolországban 69, az olaszoknál 85 részvényt érintett a korlátozás, illetve a tiltás. A spanyoloknál minden, az előző nap 10 százaléknál nagyobb árfolyamesést elszenvedő papírra kiterjesztették az intézkedést. A védelem olyan cégek részvényeit érintette, mint az UniCredit, a Telecom Italia, a Banco Santander és a Telefónica. A shortolható részvények naponta frissülő listáján ezek a papírok tegnap sem szerepeltek, a részvényeik piacán viszont 10 százalékot meghaladta a napi mínusz. Németországban nem terveznek hasonlót, Dél-Koreában viszont hat hónapig tilos a Kospi, a Kosdaq és a Konex indextagok shortolása.

Ez a típusú intézkedés a jelek szerint alig nyújt védelmet az árfolyameséssel szemben. Az amerikai szabályozók legutóbb 2001-ben és 2008-ban nyúltak ehhez az eszközhöz, amikor extrém pesszimista piaci hangulatban nem láttak más intézkedést célravezetőnek az eladási pánik mérséklésére. 2008 szeptemberében az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) átmenetileg megtiltotta ezer pénzügyi részvény shortját, de az intézkedést csak pillanatnyi felpattanás követte, majd folytatódott a szabadesés. Olyannyira rossznak bizonyult a döntés, hogy Christopher Cox elnök néhány hónappal később bocsánatot kért az intézkedés miatt. A leggyakoribb ellenérv szerint a short tiltása beavatkozás a természetes árképzésbe, és csökkenti a likviditást.

Magyarországon a legutóbbi hasonló szituációban, 2008-ban nem volt shortügylet-korlátozás, de az év szeptembere óta jelenteni kell a short selling ügyleteket. Aki egy adott részvény tőzsdére bevezetett mennyiségének 0,1 százalékát (tegnapig 0,2 százalékát) shortolja, köteles bejelentést tenni a felügyeletnek, a részvénymennyiség 0,5 százalékának shortolása esetén pedig az összes piaci szereplő számára nyilvánossá kell tenni az ügyletet.

A short ügyleteknek van egy veszélyesebb változatuk, a fedezetlen – angol kifejezéssel naked – short ügylet. Ilyenkor az eladó nem veszi kölcsön az eladni szánt papírt, és kölcsönmegállapodást sem köt rá. Az ilyen típusú pénzügyi spekulációval jelentősen lehet rontani egy országról kialakult képet, például úgy, hogy nagy mennyiségű fedezetlen shorttal lenyomják az adott ország állampapírjainak az árát. A közös uniós szabályozás tiltja a fedezetlen short ügyletet.

Kész az MNB az erőteljesebb lépésekre

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) tegnap reggeli szavazásán támogatta azt az európai szintű intézkedést, amely szerint mától valamennyi uniós felügyeleti hatóságnál jelenteni kell az adott szabályozott piacon lévő részvénymennyiség 0,1 százalékánál nagyobb short ügyletre vonatkozóan nyitott új pozícióikat – mondta a Világgazdaság kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője. Mint ismeretes, az uniós short selling rendelet által meghatározott mérték 0,2 százalékos. „Az MNB a koronavírus miatt kialakult helyzet miatt jelenleg fokozott figyelemmel kíséri a short ügyleteket és minden egyéb olyan, a szabályozott piacokat érintő tranzakciót, amely alkalmas lehet piaci manipulációra vagy egyéb piaci visszaélésre, illetve összeegyeztethetetlen a prudens piaci magatartással” – írta a Világgazdaságnak küldött válaszában az MNB. Azt is hozzáfűzték, hogy, ha a piaci fejlemények szükségessé teszik, a jegybank természetesen kész erőteljesebb lépéseket is tenni

a short selling ügyletek kapcsán. | VG