Jobb fizetni a hitelkártyás tartozást

A hitelkártyához tartozó és a folyószámlahitelekre is érvényes a koronavírus-járvány miatt meghirdetett hitelmoratórium – tette egyértelművé a Világgazdaság kérdésére a Pénzügyminisztérium –, de mindkét esetben, különösen a hitelkártyáknál, célszerű az eredeti esedékességkor fizetni.

A figyelmeztetés nem alaptalan. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény, amely általánosan a jegybanki alapkamat plusz 24 százalékban húzza meg a kamatplafont, a hitelkártya-tartozások esetében az alapkamat plusz 39 százalékban – jelenleg tehát 39,9 százalékban – maximálja a kártyakibocsátók által alkalmazható kamatot. Mindez azért van így, mert a hitelkártya speciális hitelterméknek minősül. A moratórium szabályai szerint az ügyfelek a március 18-án fennálló hitelkártya-tartozásokra vehetik igénybe a moratóriumot. Itt is érvényes, hogy a bankok nem tőkésíthetik a követelést – pedig ez eddig gyakorlat volt a hitelplasztikoknál, hiszen a kivetett kamat is növelte a felhasznált keretet –, ezért lapunk hírei szerint a bankok olyan megoldásokon dolgoznak, mintha ezt az összeget egy elkülönített számlára helyeznék. Ám a kamatszámítás nem változik, azaz érvényeben maradnak a havi 2,5–3 százalékos kamatok.

Nem határozható meg pontosan, mekkora lehet az érintett összeg, mert bankonként – sőt sokszor­ bankon belül is – eltérők a fordulónapok, így az is, hogy március közepén mennyit használt fel az ügyfél a keretből. Ráadásul a kiajánlott hitelkeretek nagyságáról sincsenek pontos adatok. Banki szakemberek szerint az ügyfelek e keretek mintegy negyedét használják ki. Az MNB adataival számolva tavaly az egy kártyára jutó havi vásárlások értéke 52 ezer forint volt (2015-ben a 30 ezer forintot sem érte el), vagyis az átlagos hitelkeretet 200 ezer forint környékére tehetjük, de persze nagy a szórás a felhasználásban. Mindez azt jelenti, hogy az átlagos költésre kilenc hónap alatt 15 500–18 000 forint megfizetendő kamat halmozódik fel. Ugyanakkor egy 400 ezres kihasznált hitelkeretnél ez már 114 ezer forint is lehet – bár az ilyen magas keretkihasználtságú ügyfelek sokszor alacsonyabb kamatozású személyi kölcsönnel szokták kiváltani a kártyatartozásukat.

Itt érkezünk el a következő problémához. A hitelkártyánál nem értelmezhető a futamidő, hiszen folyamatosan rendelkezésre álló hitelkeretről van szó. Nem értelmezhető az sem, hogy a moratórium lejárta után nem növekedhet a törlesztőrészlet, hiszen az havonta változik. Bár a rendeletek nem adnak iránymutatást, a pénzintézetek elkerülnék a moratórium alatt felhalmozódott, meg nem fizetett kamat egyösszegű esedékessé tételét. Célszerűbb lehet, ha a kamatot időben elnyújtva, 12 hónap alatt, egyenlő részletekben fizetik meg az ügyfelek. Ez az átlagköltésnél 1300-1500 forintos többlettörlesztést jelent majd havonta, a 400 ezres tartozás esetén ugyanakkor már 9500 forint a havi többletteher – ha addig az ügyfél nem törleszt. A bankok azonban a visszafizetésre vélhetőleg hosszabb futamidőt is felajánlanak majd az ügyfél kérésére.

E kölcsönök esetében tehát érdemesebb lehet fenntartani a visszatöltést, amíg mód van rá. Sok ügyfélnek lehet kellemetlen, hogy azon bankoknál, amelyeknél eddig automatikusan leemelték a kártyával a fordulónapig elköltött összeg ellenértékét az ügyfél folyószámlájáról, ezt a pénzintézet mostantól csak akkor teheti meg, ha arra újbóli felhatalmazást kap. Erről jellemzően a bankok elektronikus felületein lehet nyilatkozni.