Tartalék nélkül a családok jó része
A koronavírus-járvány miatt hamar eljöhet az igazság pillanata azzal kapcsolatban, hogy mekkora tartalékokkal is rendelkezik a hazai lakosság. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a háztartások pénzügyi vagyona tavaly év végén 61 161 milliárd forint volt, éves alapon a növekedés 6483 milliárd forintot tett ki. A szakértők már korábban is jelezték, hogy a számítási módszer nem elég egzakt, hiszen a vagyonelemek között jelentékeny súllyal szerepelnek például a vállalati részesedések. A Takarékbank a háztartások klasszikus pénzügyi vagyonát – amelyből a részesedések mellett a hiteltartozásokat, az egyéb követeléseket és a vállalati részesedéseket leszámítják – 43 932 milliárd forintra teszi. Ráadásul a kimutatások a vagyon koncentrációját sem mérik.
Az OTP Öngondoskodási index felmérése elvben emelkedést mutatott az elmúlt évben – a 2018-as felméréshez képest 41-ről 44 százalékra nőtt azok aránya, akik valamilyen pénzpiaci megtakarítással rendelkeztek, ám a szám jól mutatja, hogy a lakosság többségének semmilyen megtakarítása nincs –, ez még akkor is igaz, ha a felmérés szerint az elmúlt 3 évben 32-ről 45 százalékra nőtt azok aránya, akik az alacsony kamatok miatt nem pénzpiaci megtakarításban, hanem inkább készpénzben, otthon a párnacihában tartják a pénzüket. A Publicus Intézet tavaly év végi felmérése szerint a lakosság 36 százaléka akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, ha elvesztené a rendszeres jövedelmét. Közel ugyanennyien lennének képesek a koronavírus miatt előreláthatóan rájuk váró egy-két hónapos karanténban a jelenlegi szinten fedezni a kiadásaikat, és csak 8 százalék lenne képes az életszínvonalát egy évig, további 6 százalék pedig egy éven túl is fenntartani. A K&H Biztos jövő index számításai szerint a 30–59 évesek 28 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, az ennél fiatalabb 19–29 éveseknél a felmérés átlagosan 418 ezer forint megtakarítást jelzett.
Vagyonkoncentrációra mutat az, hogy az említett tények ellenére az Erste ötéves időtávban 50 százalékos emelkedést mért azoknál, akik havonta tudnak félretenni: míg 2015-ben 14 900 forint volt az átlagos megtakarítás, addig tavaly a felmérésre válaszolók már 21 790 forint félretételéről adtak számot. A K&H egy korábbi felmérése szerint a magyaroknak átlagosan nyolc hónapra elegendő pénzük volt valamilyen módon félretéve, ám ezen belül a válaszadók több mint felének maximum három, a harmadának pedig mindössze egy hónapra elegendő megtakarítása volt.
A probléma igazán akkor mutatkozik meg a maga valójában, amikor a megtakarítási attitűdöket vizsgáljuk: az Erste Bank tavalyi felmérése szerint a tücsökeffektus megmérgezte az elmúlt éveket: a válságot követően, 2015-ben még a megkérdezettek 87 százaléka tartotta fontosnak, hogy akár ötéves időtávon is takarékoskodjon, 2019-re ez az arány 70 százalékra csökkent. A gazdasági növekedés és a jövedelmek emelkedése a jelek szerint nem erősítette kellően a megtakarítási vágyat a mostani rendkívüli helyzet hatásainak leginkább kitett népréteg körében. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor némi támaszt adhat, hogy a magyarok jellemzően rövid távra gondolkodnak: a megtakarítók jelentős része a váratlan helyzetek áthidalására gyűjt: az OTP Öngondoskodási indexének felmérése szerint a megtakarítási szándékot 89 százalékban a váratlan helyzetekre való felkészülés motiválja, és az Erste felmérése szerint is ebben a szegmensben esett vissza a legkevésbé, 77 százalékról 70 százalékra öt év alatt a motiváció a megtakarításokra – miközben a nyugdíjcélú megtakarítások esetében 47 százalékról drasztikusan, 22 százalékra zuhant.
