Egyre több a kérdőjel a Rába ingatlanügyében
A Lidl Magyarország tehetett vételi ajánlatot a Rába Járműipari Holding ingatlanvagyonának egy részére – értesült a Világgazdaság. Az ajánlat szerint kétmilliárd forintot meghaladó tranzakcióról a Rába évi rendes közgyűlésének kellene döntenie, de kérdéses, hogy az azt helyettesítő igazgatósági ülés határoz-e róla. A járműgyártó nem nevesíti, hogy Európa melyik vezető multinacionális kereskedelmi cégétől kapott ajánlatot, a Világgazdaság megkeresésére a német hátterű kiskereskedelmi hálózat kommunikációs osztálya pedig nem reagált. Steszli Ádám, a Rába befektetői kapcsolattartója csak annyit mondott lapunknak, hogy a közgyűlést helyettesítő igazgatósági ülést április 30-án tartják meg.
Bizonytalan, hogy a Győr belvárosának közvetlen közelében lévő, 43 hektáros terület kereskedelmi célú hasznosításra kijelölt részének eladásáról határozhat-e az igazgatóság. A társaság hivatkozik a 102/2020 (IV. 10.) kormányrendeletre, amely szerint az igazgatóság jogosult dönteni a közgyűlési meghívóban szereplő valamennyi kérdésben, ugyanakkor arra is kitér, hogy számos ügyben csak az állami tulajdonos felhatalmazásával hozható döntés. Steszli szerint a többségi állami tulajdonostól (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) ilyen típusú felhatalmazást egyelőre nem kaptak.
Rátkai Orsolya, az OTP Bank elemzője elmondta, a közgyűlés döntései mellett legalább annyira fajsúlyos, hogy a járványhelyzet kezelésére mi a Rába terve, és hogyan alakul a társaság megrendelésállománya. A befektetőket, úgy látszik, az ingatlanterület értékesítése foglalkoztatja, de Rátkai Orsolya szerint a Rábának tett vételi ajánlatot fel is függeszthetik. „A járványhelyzettől függetlenül a befektetési ingatlanpiac már túl van a csúcsán, spekuláció abban bízni, hogy esetleg lakóingatlan-befektetők vehetnek meg beruházásra területet a Rábától” – mondta. (A találgatás Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek a bejelentésére indult el, miszerint az úgynevezett rozsdaövezetben épülő új lakások 27 százalékos áfakulcs helyett 5 százalékossal lennének értékesíthetők, a Rába ingatlana pedig „rozsdás”.)
Ha túlad az ingatlanon a győri cég, akkor biztosan lesz helye a kétmilliárd forintnak – mondta Rátkai Orsolya –, mert szükség lehet a likviditási pozíciók erősítésére. A Rába alaptevékenysége a járványhelyzet miatt kockázatosabbá vált, a második és esetleg a harmadik negyedévben borítékolható az árbevétel számottevő visszaesése. Különösen igaz ez arra az üzletágára, amely olyan részegységeket (például autóbusz- vagy tehergépjármű-futóműveket) állít elő, amelyek nagymértékben beruházásfüggők, hisz ezek válsághelyzetben végső soron el is maradhatnak.
Csavar a történetben, hogy Dézsi Csaba András polgármester a Kisalföldnek korábban azt mondta, hogy „a Rába-gyár tulajdonában lévő nagy, üres állami területen meg lehetne építeni egy hangverseny- és konferenciatermet”.
