Nehéz időszak előtt a régiós olajcégek

Nagy valószínűséggel a kelet-közép-európai olajcégek egyike sem kerüli el a tetemes eredménycsökkenést az idén. A görög Motor Oil EBITDA-ja harmadára, a török Tuprasé pedig ötödére zsugorodhat a 2018-as bázishoz viszonyítva. A jól diverzifikált portfólióval rendelkező cégek – a PKN Orlen, az OMV és a Mol – eredményességét kevésbé viseli meg a mostani helyzet, ám még nekik is a tavalyelőtti eredményük harmadáról kell lemondaniuk – derül ki a Wood & Company elemzéséből.

A teljesítmény nagyarányú visszaesése mellett tetemes adósságállományt is görgető török és görög társaságoknak egyáltalán nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre a 2020-as eredmény után, a térség hat másik meghatározó vállalatának az osztalékhozama pedig 1,2 százalékra zsugorodhat.

A brókercég a kőolaj iránti kereslet minden korábbit felülmúló visszaesése miatt az idén 35 dolláros hordónkénti olajárra számít. A nyomott nyersanyagár alapesetben kedvezne a finomítói marzsoknak, de most, hogy összeomlott a kereslet, más a helyzet. A térség olajcégeinek várhatóan hordónként

6 dolláros marzzsal kell beérniük a tavalyi 8,4 dollár helyett, a petrolkémiai haszonkulcs viszont a finomítóinál kedvezőbben alakulhat.

A bizonytalan piaci környezetben a jól diverzifikált vállalatok kisebb kockázatoknak vannak kitéve. Ebből a szempontból a Molnak és a lengyel PKN-nek áll a zászló, mivel egyetlen üzletáguk EBITDA-hozzájárulása sem haladja meg az 50 százalékot. Bár a Mol upstreambeli EBITDA-ja az azeri ACG-mező konszolidálása ellenére is 36 százalékkal zsugorodhat idén az alacsony olaj- és gázárak miatt, kiegyensúlyozott üzleti modellje ellenállóbbá teszi szektortársainál. A kereslet visszaépülésével ugyanis a kiskereskedelmi és a kiterjedt petrolkémiai üzletága egyaránt profitálhat a nyomott nyersanyagárakból.

Mindezek következtében – az idei évre prognosztizált, pandémia indukálta visszaesés mellett – a hazai olajtársaság hosszabb távú kilátásai kedvezők. Az EBITDA ötéves távon 38 százalékkal emelkedhet a tavalyi szintről, ezzel 2023-ra elérheti a 837 milliárd forintot. Az eredményjavulás a jövő évben lehet a legszembeötlőbb, az idei alacsony bázisról indulva az ACG-mező teljes hatása megjelenhet az eredményben, 2022-től pedig az addigra elkészülő tiszaújvárosi poliolüzem adhat további lendületet a Wood szerint.

A járvány utáni időszakra is kiterjesztett kiskereskedelmi különadó a Mol fogyasztói szolgáltatások üzletágát is érinti. Az Erste elemzői szerint a jelenlegi, harmadával alacsonyabb forgalom mellett naponta hozzávetőleg hétmillió forint többletterhet ró a társaságra a májustól fizetendő közteher, éves szinten pedig kétmilliárd forintra rúghat a sarc. A tavalyi adózott nyereségnek ez ugyan alig 1 százaléka, de a mostani kihívások közepette ez is fájhat a vállalatnak.

A Mol eredményeire még várni kell néhány napot, de a vetélytárs OMV már tegnap felfedte lapjait. Az osztrák olajcég tisztított működési eredménye 8 százalékkal 699 millió euróra csökkent az első negyedévben, ám így is jócskán meghaladta a túlzottan pesszimistának bizonyuló, 573 milliós elemzői konszenzust. A kitermelés eredményessége kétharmadával zuhant vissza, de a finomítási üzletágban 34 százalékos bővülést tudott elérni a vállalat. A rossz olajipari környezetben nem tudta elkerülni, hogy az egy évvel korábbi félmilliárd eurós adózott nyeresége ne forduljon 68 milliós veszteségbe. A kedvezőtlen ágazati kilátások miatt az OMV már csupán 40 dolláros olajárral számol idén az eddigi 60 dollár helyett, a kitermelés-túlsúlyos integrált olajcég kihozatala pedig a tervezett napi félmillió hordó helyett jóval szerényebb, 440-470 ezer hordó lehet. A downstreamben alacsonyabb árrésekre számít a vállalat: a finomítói marzs 4 dollár lehet hordónként, a petrolkémiai haszonkulcs pedig 400 euró tonnánként. Összezsugorodott az ugyancsak tegnap jelentő román OMV-Petrom eredménye is, a román szektortárs a tavalyinál 41 százalékkal kisebb adózás előtti eredményt ért el, a nettó profitja pedig hasonló mértékben, 38 százalékkal zuhant.