Mol–INA-részvénycserét javasol a volt horvát miniszter

Tomislav Coric horvát energiaügyi miniszter hét eleji nyilatkozata szerint a horvát kormány továbbra sem tett le arról, hogy visszaszerezze a kontrollt az INA felett. A kabinet által felkért Lazars június 9-én készülhet el a vállalat értékelésével, s abból kiindulva a horvát fél ajánlatot tehet a Mol 49 százalékos tulajdonrészének visszavásárlására. Kérdéses azonban, hogy a járványhelyzet miatt drámaian romló gazdasági környezetben valóban van-e esélye egy ilyen tranzakciónak. Az ellentmondásos helyzetben új javaslattal állt elő a Mol és az INA kapcsolatának rendezésére Davor Stern, a horvát olajvállalat felügyelőbizottságának korábbi elnöke.

A Slobodna Dalmacija című portál beszámolója szerint a kilencvenes évek derekán hazája gazdasági minisztereként is tevékenykedő olajipari szakértő úgy véli, a horvát államnak érdemes lenne megfontolnia az INA-ban meglévő 44 százalékos részesedésének Mol-részvényekre cserélését. Ezzel a zágrábi székhelyű olajvállalat szinte teljes egészében a Molhoz kerülne, a horvát állam pedig értékarányosan tulajdonrészt szerezne a magyar társaságban. Mivel a Mol értékeltsége jóval meghaladja a horvát cégét, Horvátország egy kisebb Mol-pakettet kapna. „Jobb, ha 10 százalékunk van a Mercedesben, mint ha 40 százalékunk lenne egy valamivel rosszabb régiós Mercedes-akvizícióban” – illusztrálta a felvetését Davor Stern. A hazája egyik legvagyonosabb üzletemberének számító Stern javaslata nem új keletű, 2011-ben, már az INA felügyelőbizottsági elnökeként sem zárta ki, hogy részvénycserével a horvát állam részesedést szerezzen a Molban, a Mol pedig növelje INA-pakettjét.

„Alapvetően van racionalitása a javaslatnak, egy előnyös ajánlat esetén feltehetően a Mol sem zárkózna el ettől a megoldástól, de rendkívül nehéz egy ilyen ügyletet összehozni a felek közötti bizalomhiány és érdekkülönbségek miatt” – értékelt lapunknak Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari szakértője. Számos stratégiai kérdésben előre meg kellene egyezniük a feleknek, a többi között ilyen a rijekai finomító jövője, amely hosszabb távon nem életképes Pletser szerint, de a horvát nemzeti érzelmű közvélemény bizonyára nehezen emésztené meg legnagyobb iparvállalatuk ékkövének bezárását. A horvát politikusok által támogatott energiastratégia is nagyon távol áll a Mol elképzeléseitől – tette hozzá az Erste elemzője, aki úgy becsüli, hogy az INA 49 százalékos üzletrésze EV/EBITDA-alapon jelenleg 400-500 millió dolláros értéket képvisel. Horvátországban július elején tartanak országgyűlési választásokat, az Erste szakértője szerint addig nem várható előrelépés az ügyben. Az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy marad a patthelyzet, a részvénycserét azonban aktuálisabbá teheti, ha a Covid–19-járvány hatására megroppan a horvát gazdaság, és az új kormánynak gyorsan kell valamit felmutatnia, bár egy ilyen szcenárió esetén elképzelhető, hogy inkább készpénzért adná el INA-részesedését a horvát fél.

Az INA jelenleg mintegy

820

millió dolláros értéket képviselhet