Érződik az azonnali fizetés hatása
Még a tranzakciós illeték bevezetése sem vágott akkora rendet a pénzügyi területen, mint a tavalyi kötelező számlaazonosítás: egyetlen év alatt 221,5 ezer bankszámla szűnt meg Magyarországon, a március végi adatok szerint 10,434 millió bankszámlát kezelnek a pénzintézetek. Egyértelműen a lakossági számlák fogyatkoztak meg nagyobb mértékben, a vállalati számlák száma mindössze 8438-cal csökkent egy év alatt, a pénzintézeti céges számlák száma 1,023 millió darab.
A lakossági számlákban ötéves növekvő trendet tört meg az azonosítás: legutóbb 2015 márciusában jelentett számottevő számlaszámcsökkenést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), igaz, az akkori 245,5 ezer számlához képest ezúttal kevesebb, csak 213 ezer számlát zártak le a tulajdonosok vagy a pénzintézetek. Inkább technikai, mintsem érdemi átalakulásról beszélhetünk, amit hűen tükröz, hogy az elsődlegesen fizetési célú aktív számlák mennyisége az elmúlt egy évben 35 ezerrel még emelkedni is tudott, a számuk megközelítette a 6,2 milliót. A legjelentősebb csökkenés az egyéb, nem pénzforgalmi számlák, vélhetően az alvó számlák esetében következett be, ezek száma 40 százalékkal, 271 ezerre apadt.
Az első negyedévi pénzforgalmi adatokban már megjelennek a március 2-án indult azonnali átutalás adatai is. Messzemenő következtetéseket még korai levonni, ám jól látható, hogy az elektronikus úton, a lakosság által elsődlegesen használt internetes és mobilbanki megbízások átlagos értéke a tavaly márciusi 460,5 ezerről 436 ezer forintra csökkent, miközben a tranzakciók száma 5,6 százalékos növekedést mutat. Azaz mind többen intézik pénzügyeiket a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhető és azonnali átvezetést nyújtó rendszeren keresztül. Mivel az átlagos utalási összeget torzítják a nagy összegű vállalati és kincstári utalások, érdemi eredménynek számít az említett csökkenés.
Az e-fizetés előretörésének egyértelmű vesztese a klasszikus, papíralapú átutalási forgalom, amelynek évek óta csökkenő trendje felgyorsult: a 2018-as 5,5 és a tavalyi 12 százalékos tranzakciószám-csökkenés után az idei első negyedévben papíron beadott 2,217 millió átutalási megbízás már 14,1 százalékos éves mérséklődést tükröz. Nyolc év alatt a negyedére csökkent az ilyen megbízások száma, ez is érv a banki fiókhálózat átalakítása mellett. Érdekesség, hogy az így beadott megbízások értéke viszont kiugró mértékben, 28,4 százalékkal nőtt az első negyedévben. A számlatulajdonosok 11 174 milliárd forint átutalására adtak így megbízást, az átlagos érték egy év alatt 357 ezerről 504 ezer forint fölé ugrott.
A belföldi, más banknál vezetett számlákra indított forgalom növekedése azonban megtorpant: miközben 2018-ban és 2019-ben is 7 százalék körüli növekedést mutatott az átutalások száma, az idei első negyedév 48,5 millió belföldi átutalása 2,6 százalékos visszaesést jelez. Az utalások értéke viszont 6,7 százalékkal, 47,7 ezermilliárd forintra nőtt. Drasztikusan, ötödével ugrott ugyanakkor az azonos bankon belüli számlák közötti átvezetéses forgalom: a 17,3 millió ilyen tranzakcióban megforduló 112,6 ezermilliárd forint 14,2 százalékos növekedésnek felel meg. A bővülést kismértékben igazolhatja, hogy éves összevetésben 3,3 százalékkal, 26 ezerrel nőtt azoknak a technikai banki számláknak a száma, amelyek hitel- és kártyatermékekhez kapcsolódnak, s amelyekről például az ügyfelek törlesztőrészleteit emeli le a pénzintézet.
