Fokozatosan bontakozik ki a Wirecard mérlegbotránya

Murányi Ernő | A német pénzügyi technológiai szolgáltató Wirecard részvényeinek az árfolyama két nap alatt 103 euróról 30 euró alá zuhant az egész német tőkepiacot megrázó, hatalmas botrány következtében. Az ügyfeleinek a készpénzmentes elektronikus fizetésekhez kapcsolódó szolgáltatásokat és termékeket kínáló fintech cégnek többszöri halasztás után a tervek szerint csütörtökön kellett volna közzétennie a 2019-es éves jelentését, de a mérlegek helyett csak egy közleményre futotta, amely szerint a cég könyvvizsgálatát ellátó EY megtagadta a beszámoló aláírását, mivel 1,9 milliárdos hiányt tárt fel a könyvelésben. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy az EY szerint ez az összeg, amely a társaság mérlegfőösszegének az egynegyedét teszi ki, nincs ott azokon a Fülöp-szigeteki bankszámlákon, ahol a bizonylatok szerint lennie kellene. A Wirecard által megbízott vagyonkezelő ugyanis hamisított dokumentumokkal próbálta igazolni az összeg meglétét. A bejelentés hideg zuhanyként érte a részvényeseket, és aznap az egyébként a német tőzsdei cégek krémjét képező DAX 30-as tőzsdeindexben is szereplő társaság részvényei 62 százalékkal estek.

Közben megszólalt Marcus Braun, a vállalat vezérigazgatója, aki videointerjúban mondta el, hogy valószínűleg egy nagy horderejű csalás áldozatává váltak, és feljelentést tesznek az ügyben ismeretlen tettes ellen. Pénteken aztán jelentkezett a két ázsiai bank is, és közölték, hogy sohasem volt ügyfelük a Wirecard, a bizonylatok valóban hamisítványok. Ráadásul Németországban azt is megszellőztették, hogy ha rövid időn belül nem lesz könyvvizsgáló által elfogadott mérleg, a fintech céget finanszírozó bankok haladéktalanul felmondják a hitelszerződéseket, és kétmilliárd eurót kell a cégnek azonnal visszafizetnie. Az újabb hírek hatására további 40 százalékot zuhant a Wirecard-papírok kurzusa.

A részvényeseknek nincs más választásuk, mint hogy bíróságon próbálnak a pénzük után futni, amit meg is tesznek – jelentették be pénteken az Union és a DWS befektetési alapok, valamint a kisrészvényesek képviselője, de eljárást indít a német tőzsdefelügyelet és a müncheni ügyészség is. Németországban óriási hullámokat vert az eset, a Handelsblatt pénteken kérdőívet küldött olvasóinak, amelyben azt tudakolta, hogy az egész frankfurti tőzsdében elvesztették-e a bizalmukat. Délután lemondott Marcus Braun is, miután az igazgatóság a helyettesét már korábban hidegre tette. A Wirecardot először a Financial Times gyanúsította meg csalással még 2018-ban.