Ismét tartani lehet a medvétől

Visszatért a volatilitás a piacra a múlt hét végén, a VIX index 40 feletti szinte ugrott csütörtökön, amikor a Dow Jones 6,9 százalékkal került lejjebb, míg az S&P 500 5,9 százalékot esett. A kifejezetten csapkodó kereskedés után a pénteki nap sem zárult megnyugtatóan a részvénypiaci rali folytatódásában reménykedők számára. Bár a Dow 477 pontos emelkedéssel, 1,9 százalékkal zárt magasabban a csütörtöki záróértékéhez képest, a magabiztosság elveszni látszott. Pedig ez az ingadozás még mindig csak megközelítőleg a fele a 80 feletti VIX-értékeknek, amelyeket márciusban láttunk. Az értelmezések közül a leggyakoribb, hogy egyszerűen profitrealizálás történt az amerikai részvénypiacon, mivel a Fed szerdai gazdasági előrejelzésének negatív üzenete csütörtökön csapódott le. Sokan teszik ehhez hozzá, hogy most a márciusban is aktív algoritmikus modellek felgyorsítják, felerősítik a mozgásokat. Míg mások szerint a fiatal retail befektetőket és az ő kiszámítható viselkedésüket kihasználó intézményi kereskedésben rejlik a hirtelen ugrások magyarázata.

Edward Yardeni, az ismert veterán elemző szerint a hirtelen megjelent félelem főleg annak a következménye, hogy a korlátozások feloldása után bekövetkező második hullám újabb korlátozásokhoz vezet majd. Most ő is azt a kérdést teszi fel, amelyet sokan mások is a piacon: vajon a március 23. óta emelkedő tőzsdék csak korrekcióként értelmezhetők, és a múlt heti események az újabb zuhanás előszelét jelentik? Ám Yardeni nem tart ettől. Véleménye szerint az Egyesült Államokban nem vezetnek be újra korlátozó intézkedéseket. Ami kissé meglepő, és nem tűnik túl meggyőzőnek, hogy szerinte az intenzívebb tesztelés következménye lehet az, hogy ismét fokozódni látszik a járvány, mert több eset kerül be a statisztikákba.

John Authers, a Bloomberg ko­lumnistája vitriolos írásában egy egész sor „vádlottat” sorakoztat fel, akik szerinte felelősek a csütörtöki hirtelen esésért. A képzeletbeli vádlottak padján először az amerikai jegybankelnök, Jerome Powell foglal helyet, akinek az elnök tanácsadója szerint több médiatréningre van szüksége, mert nem nyilatkozott elég támogatólag. Őt követi maga a koronavírus, majd a fiatal befektetők által használt ingyenes kereskedést biztosító Robin Hood platform, aztán mindenki, aki nem Donald Trump elképzeléseinek megfelelően nyilatkozik a részvénypiacokról. Ezzel az ironikus felsorolással Authers azt sugallja, hogy figyeljünk a közelgő amerikai elnökválasztásra, hiszen Donald Trump pozíciója egyre nehezebbé válik. Idézi Robert Schillert, aki szerint például a kínai narratíva azért tűnt el a jelenlegi elnök beszédeiből, mert azzal esetleg aggodalmat váltana ki a részvénypiacon. A közeljövőben tehát még inkább politikai érvvé válhat a részvénypiac mozgása mind Trump, mind az ellenfelei kommunikációjában.

Komolyra fordítva a szót, Authers nem zárja ki, hogy medvepiaci ralit láttunk az elmúlt hónapokban, mivel az S&P 500 index ismét a kétszáz napos mozgóátlag alatt kereskedik, a korábbi csúcsot pedig nem sikerült elérni. Véleménye szerint a korábbiaktól eltérő mintázatot láthatunk majd, sem 1987-ben, sem 2008-ban nem volt ilyen intenzív és sikeres a visszatérés a korábbi szintekre.

Ő ugyanazokból az adatokból, amelyeket Yardeni elhessent, aggodalmakkal teli következtetésre jut. Szerinte a grafikonok igenis a második hullám kialakulásáról tanúskodnak az Egyesült Államokban, pontosabban az első hullám le sem csengett, sőt ismét felerősödni látszik.

A szerdai Powell-beszéd pontosan azt tartalmazta, amit a részvény- és a tőkepiacok hallani akartak. Az előre látható jövőben nulla marad a kamatszint, és Powell a szavát adta: a jegybank nem avatkozik majd be, hogy a befektetési lufit kipukkassza. Ezért is figyelmeztető jel, hogy ennek ellenére zuhanni kezdtek az amerikai részvények. Az, hogy a Fed minden eszközzel a piacok mellé állt, talán már beépülhetett az árfolyamokba.