Kommunikációs vákuum keletkezett a Rábánál

Megismételt közgyűlésen szembesítené a Rába kisrészvényeseinek egy csoportja a győri vállalatvezetést több témával, amelyekről – mint Wisnovszky Gábor kisrészvényes a Világgazdaságnak elmondta – rendre hiányosan kommunikál a győri holding. A Rábában a szavazatok összesen több mint 1 százaléka felett rendelkező részvényeseket képviselve Wisnovszky Gábor azért kezdeményezte az újrázást, hogy az igazgatóság – közgyűlési hatáskörben – meghozott határozatait utólagosan jóváhagyhassák a Rába-részvényesek. A győri járműipari cég jelezte, a vészhelyzet megszűnését (június 20.) követő 45 napon belül közzéteszi az új közgyűlésre a meghívót.

Wisnovszky a Világgazdaság megkeresésére jelezte, hogy több ponton hiányosnak értékelik a Rába hivatalos kommunikációját. „A részvényesek többek közt nem igazán értesülnek a HM-szerződések körüli leírások részleteiről, de az új gyártósorral kapcsolatos információk sem jutnak el hozzájuk. Nagy probléma, hogy a folyamatosan emelkedő általános és igazgatási költségeket, valamint az egyéb ráfordításokat is jótékony homály fedi” – mondta. Hiányolják a tájékoztatást arról is, hogy a Rábánál milyen intézkedéseket terveznek a jövedelemtermelő képesség helyreállítására. „Az évekig nyereséges vállalat sajáttőke-értéke 2019 végén még 5,9 százalékkal magasabb volt, mint 2020 első negyedévének végén, amit a Covid–19 miatti gazdasági visszaesés valószínűleg még nem is érintett. Mindezek alapján úgy érzem, a polgári törvénykönyv alapján több esetben is sérül a részvényesek tájékoztatáshoz való joga.”

A Rába kisrészvényese egy internetes fórumon tett felhívást a közgyűlés összehívására, amihez kilencen csatlakoztak. Wisnovszky újra megszavaztatná a tulajdonosokkal az igazgatóság egy híján valamennyi határozatát. „Ugyanakkor nem szeretnénk a városréti telek folyamatban lévő értékesítését megakadályozni, éppen ezért az ezzel kapcsolatos határozatot nem kívánjuk utólag a közgyűléssel elfogadtatni” – mondta Wisnovszky Gábor.

Szerinte épp ez az a témakör, amely rámutat a talán legsúlyosabb problémára a Rába Nyrt. kapcsán. A terület jelenleg kereskedelmi zónának minősített részén a teljes terület 11 százalékára 6,6 millió euró+áfa áron (2 milliárd forintot is meghaladó értékben) tavaly no­vember végén konkrét vételi ajánlatot kapott a Rába Európa egyik vezető multinacionális kereskedelmi vállalatától. Eközben a társaság a teljes, több mint 404 ezer négyzetméteres területet a számviteli nyilvántartásokban bekerülési költségen, 338 millió forinton tartja nyilván. Vagyis a 338 millió forintos terület 11 százalékát is több mint 2 milliárd forintra árazza a piac. És csak a könyv szerint nyilvántartott érték jelenik meg a saját tőke összegében. „Ez a probléma nem pusztán azt jelenti, hogy a cégcsoport valós értéke rejtve marad a befektetők előtt, hanem azt is, hogy a Városrét vagy akár a Rába Nyrt. felvásárlása esetén ez a számviteli politika kiszolgáltatottá teheti a kisrészvényeseket, ahogy ez korábban már megtörtént” – érvelt a társaság kisrészvényese.

A cég egy részvényre jutó saját tőkéje a negyedéves jelentés szerint 1510 forint volt. Ehhez képest a tőzsdei árfolyam részvényenként 900 forint körül mozog, sőt nemrég 700 forint alá csúszott. Az egy részvényre jutó saját tőke és a tőzsdei árfolyam között még hatalmasabb a különbség, ha a Rába ingatlanvagyonát aktuális piaci értéken tartanák nyilván. Az egy részvényre jutó saját tőke így konzervatív becslések szerint is részvényenként 2500 forint felett lenne. „Ennek alapján nem kérdés, hogy a társaság elemi érdeke lenne egy sajátrészvény-vásárlási program elindítása” – tette hozzá Wisnovszky Gábor.

Bekerülési áron,

338

millió forinton tartják nyilván a Rába óriástelkét