Népszerű téma volt a pandémia előtt a különféle csomagolások szerepe a mindennapi életünkben: mit szükséges becsomagolni, és hol fölösleges a csomagolóanyagok használata. Ennek alfája és ómegája a környezetünk védelme, a fenntarthatóság kialakítása volt. A Covid–19-világjárvány azonban egy időre félresöpörte a környezettudatosságot, tömegével fogytak az egyszer használatos arcmaszkok és gumikesztyűk. Az első hullám kifutásával, a korábbi életmódunk visszatértével újra népszerűvé válik a környezettudatos életmód, a fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásai pedig magasabbak, mint valaha.
Csomagolásra pedig szükségünk van.
Nemcsak a járvány miatt bevezetett higiéniai előírások, hanem a felpörgő online is megnövelte a keresletet a csomagolóanyagok iránt. A német Statista adatai szerint a globális e-kereskedelem tavalyi volumene meghaladta a 3500 milliárd dollárt, előrejelzésük szerint három év múlva ez akár meg is duplázódhat.
Változás előtt áll az élelmiszer-kereskedelem is, hiszen világszerte emelkedik a városlakók száma, folytatódik az urbanizáció. Az embereknek évről évre nő az elkölthető jövedelmük, és egyre kevésbé vonzó az otthoni főzés. Emiatt fogyasztói kosarukban dominánsabbá válnak a feldolgozott élelmiszerek és a készételek. Az amerikai Grand View Research adatai szerint a globális élelmiszer-csomagolás pillanatnyilag 300 milliárd dolláros piac, az éves átlagos növekedés üteme pedig meghaladja az 5 százalékot. Ez környezeti szempontból persze nem túl kedvező, a trendet ugyanakkor mérsékli, hogy az ipar már világszerte próbál átállni a fenntartható csomagolási eljárásokra.
A csomagolóanyag-gyártók tehát kedvező iparági környezetben működnek, a termékeikre stabilan növekszik a kereslet. Több tőzsdei cég is érintett ebben az iparágban, az angolszász vállalatok dominanciája szembetűnő: ilyen a brit DS Smith Plc és az Amcor, a tengerentúlon pedig a Ball Corporation és a Greif.
