Nagyágyúi fogják vissza a pesti tőzsdét

Lassan talál magára a hazai részvénypiac a sokk után, amely február derekán érte a koronavírus-járvány terjedése miatt. A BUX index továbbra is csaknem 20 százalékkal marad el a február közepi csúcsértékétől, és ezzel csak a távolból követi a nyugat-európai és az amerikai indexek visszarendeződését.

„A vezető hazai tőzsdeindexet négy, teljesen különböző szektorban tevékenykedő blue chip dominálja, amelyek közül kettő – a bank- és az olajszektor – nagyobb mértékben érintett a vírushelyzet miatt kialakuló válságban, miközben hiányzik a hazai parkettről egy meghatározó súlyú technológiai szektor, amely az utóbbi hónapokban is jól teljesített” – magyarázta lapunknak a BUX alulteljesítésének okait Miró József, az Erste vezető elemzője.

A szakértő tézisét támasztja alá, hogy a BUX-tagok közül a 4iG szerepelt a legjobban a február–márciusi piaci pánikot követően, a befektetők még akkor is 14 százalékos hozamot érhettek el a technológiai papíron, ha közvetlenül a február közepi csúcson vásároltak belőle. A 4iG-t csak egy indextagsággal nem rendelkező kispapír, az Őrmester 16 százalékos ralija múlta felül. A válság idején is kifizetődött Takarék Jelzálogbank-részvényt tartani, a vezető hazai részvénykosárból márciusban kihulló papír 7 százalékkal áll jobban, mint közvetlenül a medvepiac beköszönte előtt. A pólus másik végén a Graphisoft Park áll, amely csak az 1060 forintos osztalékszelvény kiárazódása miatt vált a BUX sereghajtójává, ezt figyelmen kívül hagyva az AutoWallist illetné a nem túl megtisztelő cím.

Nem jeleskednek a blue chipek sem, bár a gazdasági ciklusoknak kevésbé kitett Richter és a Magyar Telekom már csupán 5, illetve 10 százalékkal jár a tél végi szintek alatt. „A Richtert segíti, hogy a gyógyszercégek felülteljesítők, és a régióban kevés jelentősebb, hasonló iparágban tevékenykedő likvid cég van, ezért sok intézményi befektető választhatta a részvényt” – mondta lapunknak Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.

A pandémia gazdasági hatásainak jobban kitett OTP és Mol ezzel szemben egyértelműen lefelé húzza a pesti indexet. „Az OTP-t kelet-közép-európai pozicionáltsága révén várhatóan kevésbé érinti negatívan a válság nyugat-európai vagy amerikai társainál, de a bankszektor általános megítélése kihat a hazai pénzintézet árfolyamára is. A Molnál a kőolajár összeomlása, az olajtermékek iránti kereslet visszaesése és a finomítói marzsok alakulása befolyásolja a kurzust. A hazai tőzsde két meghatározó szereplője ezzel lényegében a nemzetközi trendeket követi” – hangsúlyozza Miró József.

Míg a BUX továbbra is gyengélkedik, a kisrészvényeket tömörítő BUMIX szinte teljesen ledolgozta a február derekától elszenvedett zuhanást. „A blue chipekre sokkal inkább hatnak a nemzetközi tendenciák, jóval nagyobb az intézményi befektetők aránya a kereskedésben, ezzel szemben a kispapíroknál a lakossági befektetők aktívabbak. Már a válság alatt is megfigyelhető volt, hogy a kisbefektetők optimistábbak voltak, mint az intézményi szereplők, akik gyorsabban csökkentették kitettségüket, és lassabban kezdtek új részvények vásárlásába” – világított rá Török Lajos. Hasonlóan látja Miró József is, aki szerint az egyes felülteljesítő kisrészvényeknél inkább az egyedi sztorik mozgathatják az árfolyamot, de különösen a nagypapíroknál – a hazai parketten döntően – a nemzetközi piaci hangulat és az egyedi történetek együttesen határozzák meg a kereskedés irányát.