A robbantás, amely kettészakította Európát: mindenki tudja, hogy Ukrajna a felelős – bíróság elé azonban nem vihetik az elkövetőket
A német rendőrség három év után kész vádat emelni az Északi Áramlat felrobbantása ügyében – és minden nyom Ukrajnába vezet. Az akció azonban visszafele sült el, és akkora diplomáciai vihart kavart, hogy abba az Európai Unió politikai egysége is belerokkant, ennek következtében pedig Kijev nyugati támogatása is léket kapott.
Három éven keresztül, minden hétköznap reggel fél tízkor a potsdami szövetségi rendőrség különleges nyomozócsoportja egy fehér tábla előtt gyűlt össze. A céljuk: kideríteni, ki robbantotta fel 2022 szeptemberében az Északi Áramlat gázvezetékét – a modern kor egyik legnagyobb szabotázsakcióját.
Mostanra azonban a németek által felgöngyölített ügy nemcsak Oroszországot és Ukrajnát, hanem egész Európát is megosztja.
A német hatóságok szerint egy ukrán elit katonai egység hajtotta végre a támadást Valerij Zaluzsnij tábornok, Ukrajna akkori főparancsnokának közvetlen irányítása alatt. A cél kettős volt:
- elvágni Moszkva egyik legfontosabb bevételi forrását;
- és végleg megszüntetni az orosz–német energetikai függést.
A nyomozás aprólékos munkával haladt: a nyomozók hajóbérlési adatok, telefonszámok, rendszámok és közúti kamerák ezreit elemezték. A The Wall Street Journal szerint a döntő áttörést egy sebességmérő kamera fekete-fehér felvétele hozta, amelyen azonosították az egyik mélytengeri búvárt – egy ukrán veteránt, akinek közösségi profiljai más gyanúsítottakhoz vezettek.
Politikai mocsárba ragadt az Északi Áramlat ügye
Az egyik feltételezett elkövetőt, egykori SZBU-tisztet, Szerhij K.-t végül Olaszországban fogták el. A férfi a letartóztatáskor három ujját emelte a magasba, a Tryzub, az ukrán címer jelképeként. Ügyvédje szerint ártatlan, de hozzátette: „Ha katonai művelet volt, a védelmi jog szerint mentelmet élvez.”
A lengyel hatóságok viszont megtagadták az egyik gyanúsított kiadatását, hősnek nevezve őt, amiért „Putyin hadigépezetének fontos bevételi forrását” semmisítette meg. Donald Tusk lengyel miniszterelnök botrányos módon kijelentette:
Nem az a probléma, hogy felrobbantották a vezetéket, hanem az, hogy egyáltalán megépült.
A helyzet súlyos diplomáciai feszültséget keltett. Az olasz bíróság decemberben dönthet Szerhij kiadatásáról Németországnak, miközben a férfi éhségsztrájkol, mert a börtön nem biztosít számára vegán étrendet.
Ha az ügy tárgyalásig jut, az ukrán–német szövetség látványosan megrendülhet – miközben Berlin az egyik legnagyobb támogatója Kijev védelmi erőfeszítéseinek.
A politikai következmények már most érezhetők: az AfD a történtekre hivatkozva a katonai támogatások leállítását követeli, és a közvélemény is egyre inkább kételkedik Ukrajna szövetségesi szerepében.
Berlinben ugyanakkor a kormány igyekszik hűvösen kezelni az ügyet. Friedrich Merz kancellár környezetéből azt üzenték: bár a diplomáciai kár jelentős, Németország „képes lesz kezelni a helyzetet”. A közvélemény ugyanis már jórészt elfogadta azt a feltételezést, hogy az akció mögött valóban Kijev állt.
Az Északi Áramlat felrobbantása nemcsak a gázvezeték végét, hanem egy korszak végét is jelentette. Az ügy most arra kényszeríti Európát, hogy újra feltegye a kérdést: meddig tarthat a háborús szolidaritás, ha közben a szövetségesek egymás ellen fordulnak?
Ukrajna végzetes hibát követhetett el az Északi Áramlat felrobbantásával – ha magukra haragítják a németeket, nincsen EU-s csatlakozás
A német nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a gázvezetékek elleni szabotázst Ukrajna különleges egysége követte el, az akkori ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij vezetésével. Ha bebizonyosodik, hogy az Északi Áramlat felrobbantása ukrán utasításra történt, az lelassíthatja Ukrajna európai uniós csatlakozását.
