Állami hátszéllel erősödnek a részvények

Ahogy romlik a politikai viszony Washington és Peking között, a kínai befektetők ismét a saját részvénypiacuk felé fordulnak. A makrogazdasági környezet újra kedvezőnek tűnik, a koronavírus-járvány kontroll alatt van, a jelek összességében arra utalnak, sikerülhet a V alakú, hirtelen gazdasági visszapattanás, amit a kínai vezetés a bankközi kamatszintek csökkentésével és infrastrukturális beruházások sorával támogat.

A kedvező kilátások mellett azért van ok az óvatosságra: a helyiek emlékezetében élénken él a 2015 júniusában bekövetkezett tőzsdei összeomlás, amikor a hitelből felépített, tőkeáttételes pozíciók kártyavárként omlottak össze, és három hónap alatt a tőkepiac 5,2 ezermilliárd dollár veszteséget szenvedett el. A részvényindexek összesített piaci kapitalizációja hamarosan ismét elérheti a 10 ezermilliárd dolláros értéket.

Segítheti a további emelkedést, hogy néhány hete a kínai vezetés kerek perec kimondta: egyáltalán nincs ellenére a részvénypiaci rali. A több országos napilapban is leközölt kommüniké szerint a tőkepiac megerősödése támogatja a gazdaság helyreállítását, erősíti a nemzet elszántságát, és tőkéhez segíti az új és innovatív iparágakat.

A központi iránymutatást Kínában véresen komolyan kell venni. Erre utal a Bloomberg beszámolója is, amely szerint a múlt héten a világ egyik legnagyobb vállalata, a Moutai 25 milliárd dollárt vesztett a piaci kapitalizációjából, miután a Kínai Kommunista Párt napilapja nyíltan megtámadta, mondván: a szeszipari társaság túl drágán adja a likőrjeit, amelyek a magas áruk miatt korrupciós célokra is alkalmasak. „Az alkohol fogyasztásra való, nem kenőpénznek” – írták. Máshol egy ilyen cikk nem váltana ki nagy visszhangot, de a befektetők, tartva attól, hogy a Moutai nem emelheti majd az árait, egyetlen nap alatt 7,9 százalékkal gyengítették a részvényárfolyamot. Napi limittel, 10 százalékkal estek a cikkben nem említett likőrgyártók kurzusai is. A Moutai – mint az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb részvénye – nem véletlenül kerülhetett szégyenpadra, a hivatalos kommunikáció inkább hűteni igyekszik a felfokozott kedélyeket, ellenőrzött, lassú tőkepiaci emelkedést szeretnének elérni. A Central China Securities stratégája, Csang Kang úgy fogalmazott, hogy a politikai vezetés mindenképpen elkerülné a 2015-ös összeomlás megismétlődését, a ralinak tehát mértéket kell szabni. Ahogy a világ más országaira, úgy Kínára is jellemző, hogy tapasztalatlan, fiatal kereskedők milliói – a gyors meggazdagodás reményében –hirtelen rátaláltak a részvénypiacokra. Közben az offshore tőke is megtalálta az olcsónak mondható, gyorsan emelkedő piacot, 12 hónap alatt ezermilliárd jüan érkezett, volt olyan nap a nyár elején, amikor 30 milliárd jüan értékben érkezett vételi megbízás. Feléledt a tőkeáttételes kereskedés is: június végére már 1,34 ezermilliárd jüan volt a kinn lévő részvénykereskedési fedezetre nyújtott összes hitelállomány.

A kínai hatóságok a szabályozói oldalról egyszerre támogatják és igyekeznek kontroll alatt tartani a tőkepiacokat. Egyrészt modernebb, a nagyobb forgalomnak jobban megfelelő szabályokat engednek bevezetni a tőzsdéken. Így például emelték a napi limiteket a részvénypiacon, a tőzsdei bevezetések (IPO-k) után nem szabályozzák már az áremelkedés mértékét, és csökkentették a tőkeáttételes kereskedéshez előírt készpénzállományt. Ugyanakkor nagy szigorral csapnak le az illegálisan kereskedő platformokra, és az „egészséges bikapiac” fogalmát használva igyekeznek az áremelkedés mértékét is mederben tartani. A gazdasági visszapattanást és a pártállami támogatást hamar felismerve, egyre több nyugati elemzőház is vételre ajánlja a külföldiek számára elérhető kínai részvényeket.