Demokratikus átvilágítás Hongkongban

A globális hálózattal rendelkező nagybankok egymás után kezdik hongkongi ügyfeleik átvilágítását, de nem a vagyonuk eredetét vizsgálják, hanem azt, hogy nem jelentenek-e kockázatot a július 1-jén kihirdetett új nemzetbiztonsági törvény alapján, azaz van-e bármilyen kapcsolatuk a demokráciáért aggódó és azért tüntetni is hajlandó emberekkel. A Reuters forrásai szerint kiszűrésükkel az esetleges konfliktust szeretnék megakadályozni a kínai szabályozó hatóságokkal. Különösen a svájci nagybankok átvilágítási buzgalma figyelemre méltó, a három legnagyobb tőzsdén jegyzett hitelintézet, a UBS, a Credit Suisse és a Julius Baer az elsők között lépett. A legnagyobb európai bankház, az HSBC igyekezetére kézenfekvő a magyarázat, a cég nevében a H betű Hongkongot, az S betű Sanghajt fedi, és kitettsége a kínai piacnak rendkívül nagy, ahogy a törvényt vele együtt üdvözlő Standard Charteredé is. A bankok most hongkongi ügyfeleik átvilágításakor a politikai kapcsolataikra, a hovatartozásukra és a kormányzati összeköttetéseikre is kíváncsiak, s erre vonatkozóan nyilatkozattételre kötelezik őket. Önvédelemből inkább felmondanák a politikailag megbízhatatlannak vélt ügyfeleik szerződését, semmint az a vád érje őket Peking részéről, hogy a rezsimmel a szembenállást a náluk vezetett bankszámlákról finanszírozzák. Míg a bankok legfeljebb a pénzüket veszíthetik el, addig az, aki a Kínától való elszakadást propagálja, felforgató tevékenységet végez, rendszerellenes összeesküvést sző idegen hatalmak érdekében, és az új törvény értelmében szó szerint az életét kockáztatja.

Egy 200 milliárd dollárt forgató vagyonkezelő névtelenséget kérő munkatársa szerint egészen a 2014-es esernyős függetlenségi tüntetésekig visszakövetik ügyfeleik tevékenységét. A bankok mindezt nem verik nagydobra, a szociális hálón közzétett esetek viszont azt igazolják, hogy az érintetteknek van félnivalójuk. A Reutersnak egyedül az HSBC válaszolt tömören, annyit megemlítve, hogy világszerte egységes, szigorú követelményrendszert alkalmaznak az ügyfélpolitikájukban. A hongkongi pénzügyi felügyelet pedig a pénzmosás elleni nemzetközi sztenderdek betartatásáról értekezett, ami érvényes a „politikai­lag kitett” személyek esetében is. Az utóbbiak körébe tartoznak a politikusok, a vezető kormányzati tisztségviselők, az állami cégek vezetői és a családtagjaik.

A július elsején kihirdetett, a fejlett országokban Hongkong függetlenségének aláásásaként értelmezett nemzetbiztonsági törvény a bankokat részletesebb adatközlésre kötelezi, míg a rendőrségnek pluszjogköröket ad a kétes eredetűnek minősített vagyonok lefoglalására, emellett a nem kellőképpen együttműködő pénzintézeteket súlyos bírságokkal, engedélyük bevonásával fenyegetik. Van tehát félnivalójuk, így a már említett Julius Baernek is, amely éves összevetésben 43 százalékkal magasabb, 491 millió svájci frankos első féléves profitról számolt be a járványidőszakban felpörgő kereskedési aktivitásnak köszönhetően. A cégre bízott vagyon viszont 2019 vége óta 6 százalékkal, 402 milliárd frankra csökkent, de 5 milliárdnyi friss tőke is érkezett – a jelentős része Kínából.

A Julius Baer

402

milliárd frank értékű befektetést kezelt

a negyedév végén