Moratórium: az ügyfelek fele fizetni akar

Sokakat meglepett, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június elején közölte, hogy a háztartási hiteladósok 65,5 százaléka, a vállalati ügyfelek 79 százaléka döntött a március 19-én bevezetett hiteltörlesztési moratórium igénybevétele mellett. Főleg annak fényében, hogy korábban a jegybank kisebb számokról adott hírt. A Világgazdaság megkeresésére a hazai pénzintézetek között a legmagasabb arányt júniusra az OTP jelentette, amelynél a lakossági ügyfelek 67,5 százaléka nem tett a törlesztés folytatásáról szóló nyilatkozatot, azaz él a moratórium adta lehetőségekkel. A másik végletet a Gránit Bank képviseli, náluk június elején az érintett lakossági ügyfeleknek a 80 százaléka nyilatkozott arról, hogy szeretné folytatni a törlesztést.

A Takarékbank és az MKB lakossági ügyfelei körében az MNB statisztikáinak megfelelő egyharmadot meghaladó arányt képviselt a hiteleiket tovább törlesztők aránya. Az UniCreditnél, a Raif­fei­sennél és az Ersténél júniusban a lakossági ügyfelek csaknem fele jelezte a törlesztés folytatását, bár az utóbbi banknál hozzátették, jelentős különbségek vannak egyes hiteltermékek között. A K&H-nál a lakossági ügyfelek több mint fele törlesztett júniusban, és 55 százalékot mutatott a moratórium alól kilépők aránya a CIB-nél is. Kiemelkedően magas a törlesztést folytatók aránya a Budapest Banknál, itt a lakossági ügyfelek közül majdnem 60 százaléknyian tettek nyilatkozatot a folytatásról. Ezen belül a jelzáloghitelét az érintettek több mint kétharmada, az autóhitelét a háromnegyede törleszti tovább.

Vállalati oldalon hektikusabb a kép, amiben közrejátszik az is, hogy itt jóval magasabb azoknak a hiteleknek az aránya, amelyekre nem vonatkozik a moratórium. Ugyanakkor a moratórium alatt lévő hitelek esetében a CIB-nél 53 százalékos arány látszott júniusban, a Budapest Banknál ez 50 százalék volt, az UniCreditnél ugyanakkor kisebbségben voltak azok a vállalati ügyfelek, akik nem folytatták a törlesztést. Az Ersténél a 60 százalékot közelítette a céges oldalon a törlesztést folytatók aránya, és hasonló adatokról számolt be a Gránit Bank is. A K&H-nál júniusban a vállalati ügyfelek kevesebb mint 40 százaléka nem utalta át az aktuális törlesztőrészletet június elején.

Azt a jegybank is jelezte, hogy jellemzően a kisebb összegű hitelek esetében éltek az ügyfelek a mo­ratórium lehetőségével, ami a lakossági ügyleteknél a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóval függhet össze. A kisebb teherbíró képességű családok értelemszerűen kisebb kölcsönöket igényeltek. Míg a vállalati hiteleknél a kisebb tőkével és tartalékkal rendelkező mikro-, kis- és középvállalatok kisebb hitelei lehetnek a moratóriumban érintettek. A fentiek okán a moratóriummal érintett szerződések számánál alacsonyabb a moratórium alá eső hitelállomány összege. Az MKB-nál például a nagyvállalati ügyfelek 35 százaléka folytatja a törlesztést, ám eközben a kisvállalatok esetében csak minden negyedik vállalta, hogy továbbra is rendszeresen törleszt. Az OTP lakossági ügyfeleinél – ahogy az a fentiekből kiderül – az érintettek 32,5 százaléka törleszt ezekben a hónapokban, ám ők a teljes, tehát a moratóriummal nem érintett állománnyal együtt számolt hitelállomány 35,7 százalékát teszik ki.

Az MNB megkeresésünkre azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően 2020-ban kétezermilliárd forint többletforrás marad a lakosságnál és a vállalatoknál, a fizetési moratórium pozitív hatásait több millió ember élvezi. Arra is figyelmeztettek, hogy a fizetési moratórium igénybevételének arányai – bankonként eltérő mértékben – a gazdasági és a pénzügyi helyzet változásának függvényében időszakonként változhatnak. Ha lassuló mértékben is, de május–júniusban is nőtt a moratórium alól kijelentkezők száma. A jegybank a pénzintézetek adatai alapján úgy látta, hogy júniusig a lakossági és a vállalati hitelállomány 50-60 százalékánál vették igénybe az adósok a moratóriumot.

Küszöb alatt a visszatérők aránya

A korábban a törlesztést választók, a moratóriumból kilépők számára az év végéig nyitva áll a lehetőség, hogy bármikor – költségek nélkül – visszatérjenek a moratórium védőernyője alá. Egyelőre minimális azok száma, akik éltek ezzel a lehetőséggel. Az OTP-nél a korábban a törlesztés folytatására nyilatkozatot tevők 1 százaléka igényelte a moratórium előnyeit. Az UniCreditnél a visszalépők aránya alig látható mértékű. A CIB-nél a korábbi nyilatkozók 0,65 százaléka gondolta meg magát, jelezve, hogy mégis a moratórium alá kíván tartozni. A Budapest Banknál a visszalépők száma nem érte el a 900-at. Nagy kérdés, hogy a járvány második hulláma és annak gazdasági hatásai növelhetik-e a visszatérők számát, az Ersténél mindenesetre arról beszéltek, hogy a vállalati szektorban biztosan lesznek visszalépések a moratóriumba.

Vállalati oldalon magasabb azoknak a hiteleknek az aránya, amelyekre nincs moratórium