Osztalékvadászat a Wall Streeten
A második negyedévben több mint 40 milliárd dollár értékű osztalékfizetést töröltek vagy halasztottak el az S&P 500-as indexet alkotó vállalatok. Ilyen mértékű negyedéves visszaesésre 2009 óta nem volt példa. Ahogyan azonban egyre több bizalmi index kelt reményt a gyors gazdasági visszapattanásra, úgy válnak optimistábbá az elemzők is. Ebben az évben a korábbi becslések még 10 százalékos csökkenést jósoltak a kifizetésekben, mostanra azonban a konszenzus szerint összességében mindössze 2 százalékkal lehet kevesebb az S&P 500-as indexben szereplő cégek osztalékkifizetése – írja összefoglalójában a Reuters.
A biztonságos eszközök iránti kereslet még mindig nő, ezért hónapok óta csökken az amerikai államkötvényeken elérhető hozam, s az inflációnál magasabb osztalékot kínáló társaságok újra a figyelem középpontjába kerülnek. Legutóbb a hetvenes években volt ilyen nagy különbség az amerikai tízéves államkötvény és az S&P 500 index átlagos, aggregált osztalékhozama között: a menedékeszköz 0,67 százalékos hozammal forog, miközben az index osztalékhozama 2 százalék.
Bár a közgazdászok jól tudják, hogy a vállalat piaci értéke független a finanszírozási tőkeszerkezettől, azaz tökéletes piac fennállása esetén Miller és Modigliani első tétele alapján az osztalékpolitika lényegtelen. De a piaci szereplők másképp értelmezik a helyzetet, szerintük a mai viszonyok távol vannak az elméleti tökéletességtől. A viselkedési közgazdaságtan erre is szolgál magyarázattal, az elmélet szerint a vevők különbséget tesznek az árfolyam-emelkedés és az osztalékfizetés között, hiába esik a részvény árfolyama az osztalékfizetéskor annak mértékével, a pszichés hatás egészében véve pozitív.
A nyájszellem is közrejátszik a vételi kedvben, a stabil osztalékfizetés pedig bizalomerősítő jelzés is a vállalat részéről.
A legfontosabb azonban, hogy a kötvénypiacokat olyan szereplők „rabolják le” évek óta, akikkel felesleges versenyezni: a jegybankok. Mivel a Federal Reserve kötvényvásárlási programja állandó keresletet teremt az amerikai fix hozamú eszközökre, és folyamatos dollárlikviditást biztosít, a jó tőkeszerkezetű, nem eladósodott részvénytársaságokat a befektetők közül sokan már kötvények helyett veszik be a portfóliójukba: hosszú időn át kívánják őket megtartani, és elvárják a pozitív reálhozamnak megfelelő osztalékot. Egyre több elemző, stratéga is ajánlja ezt a portfólióépítési módszert, a társaságok pedig igyekeznek kielégíteni az igényt. Júniusban az S&P 500 indexnek már csak három tagja csökkentette vagy függesztette fel osztalékfizetését, hat vállalat az emeléshez nyúlt.
A Johnson & Johnson és a Procter & Gamble még április elején megemelte kifizetendő osztalékát, őket követte április végén az
Apple, júniusban pedig a többi között a Kroger és Target szintén ezt az eszközt alkalmazta. Az osztalékemelés átlagos mértéke 6-7 százalék, de a UnitedHealth például 16 százalékkal növelt. Általában azok a vállalatok tartoznak ebbe a csoportba, amelyek üzleti modelljük vagy tevékenységi körük miatt megengedhetik ezt maguknak, azaz bevételeik növekedtek a járvány következtében. A jelenségnek új neve is van a Reuters olvasatában: a Covid–19-osztalékjátszma.
A bank- és pénzügyi szektor kimarad ebből a lehetőségből, mivel a Federal Reserve néhány napja megtiltotta az osztalékhányad növelését, maximálva a fizethető arányt, illetve legalább a negyedik negyedévig felfüggesztette a részvény-visszavásárlási programokat.
