Meglepően jól alakult az év első öt hónapja a szabad felhasználású jelzáloghitelek szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 33,4 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek május végéig a háztartások, ami 20,1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A dinamikus növekedés annak tükrében különösen figyelemreméltó, hogy a járványhelyzet miatt a lakossági hitelpiacon húzóterméknek számító lakáshitelek és személyi kölcsönök új szerződéseinél is visszaesést mért az MNB: az előbbieknél ugyan minimális mértékű – 0,2 százalékos – volt a csökkenés, az utóbbiaknál viszont majdnem 32 százalékkal olvadt a friss állomány.
A járványhelyzetből eredő hitelpiaci megtorpanás persze a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöket is érintette, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan azt várni lehetett: áprilisban 5,7, májusban pedig 6,2 milliárd forintot ért el a friss szerződések mennyisége, így az első öt hónap átlaga 6,7 milliárd forint környékén mozog. Ez utóbbi persze csak igen kis szelet kihasításához elég a magyarországi hitelpiacon, de az emelkedő trend most már tisztán látható az új kihelyezéseknél.
A növekvő keresletet több okkal is lehet magyarázni. Az egyik, hogy a lakossági hitelpiac évek óta tartó bővülése nyomán erősödik a kereslet a nagyobb összegű, szabadon felhasználható, de vállalható és kiszámítható törlesztési terhű konstrukciók iránt. Az utóbbi években egyértelműen a személyi kölcsönök töltötték be ezt a szerepet, ám a gyors hozzáférés és a szabad felhasználás mellett azért vannak korlátaik: ahhoz például, hogy az adós több millió forintos hitelt vegyen fel, igen jó jövedelmi adottságokkal kell rendelkeznie, ráadásul a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben a pénzügyi szolgáltatók sokkal jobban vizsgálják az igénylők pénzügyi helyzetét, mint korábban. (Ez utóbbi persze igaz a jelzáloghitelekre is, ám ott az ingatlanfedezet megléte sokat számít a kockázat csökkentése szempontjából.)
A másik ok, hogy a jelzáloghitelek jóval olcsóbb alternatívát jelentenek a személyi kölcsönökhöz képest: az MNB adatai szerint májusban már éppen csak 4 százalék felett mozgott a szerződésekben szereplő átlagos kamat, ami jóval vonzóbb a legolcsóbb piaci alapú fogyasztási hitelek kondícióihoz képest is. Szerepe lehet emellett a jelzáloghitelek erősödésében annak is, hogy a járványhelyzet okán felerősödött a kereslet a vidéki családi házak és nyaralók iránt: ezek árának előteremtésekor pedig sok esetben kézenfekvő megoldás lehetett a szabad felhasználású jelzáloghitel.
Arra a piac élénkülése mellett sem kell számítani, hogy slágertermék válna a jelzáloghitelekből, sokkal valószínűbb, hogy fennmarad a most jellemző, havi 6-8 milliárd forintnyi kihelyezés, ami nem feltétlenül lesz elég az állomány zsugorodásának megfordításához.
A lakossági jelzáloghitelek mennyiségének csökkenését egyébként nem is a törlesztések magyarázzák elsősorban, hanem az, hogy a még a devizahiteles korszakban felhalmozott rossz portfóliók egy részétől csak mostanában szabadulnak a bankok, ami miatt viszonylag gyorsan olvad a könyvekben kimutatott mennyiség. Ezt jól alátámasztja, hogy az MNB által nyilvántartott állomány még a május végéig számolt egy év alatt is bő 10 százalékkal csökkent, kicsivel meghaladva a 860 milliárd forintot. Eszerint a szabad felhasználású jelzáloghitelek már csak a harmadik legfontosabb terméknek számítanak a lakáshitelek és a személyi kölcsönök mögött, de néhány hónapon belül a babaváró leszorítja a dobogóról ezeket a konstrukciókat.
