Az első negyedévet négymilliárd forintos veszteséggel zárta az OTP csoport, a 17 százalékkal javuló működési eredményt elsodorták a drasztikusan megugró kockázati költségek, valamint a 35,9 milliárd forintra rúgó egyszeri tételek. A második negyedévre is vonatkozóan Csányi Sándor júniusban egy interjúban közölte, hogy az OTP az év hátralévő részére csökkenő kockázati költségekkel számol, ezért az első negyedéves, rekordmagas, 91,69 milliárd forintos tétel megismétlése nem várható. A céltartalékképzés azonban ebben a negyedévben is legalább a tavalyi tízszerese lehet, a tegnap publikált elemzői konszenzus, amely a menedzsment előrejelzésére támaszkodik, 51,47 milliárd forintot vár.
Az Erste Befektetési Zrt. várakozásai szerint a gyengébb gazdasági aktivitás nyomás alá helyezte az OTP bevételi sorait. Ez véleményük szerint legszembetűnőbben a nettó díjak és jutalékok sorban fog megmutatkozni, amely negyedéves szinten is bevételcsökkenésről tanúskodhat. A nettó kamatbevétel a kisebb volumen és az alacsonyabb kamatmarzsok (orosz és ukrán kamatvágás) hatására szintén visszaeshetett az előző negyedévi értékhez képest. Az összes bevétel szintjén viszont éves alapon bővülést várnak, a tavalyi második negyedéves 259,3 milliárd forintról 280,5 milliárd forintra emelkedhetett a bevételi sor. Ez nagyjából megegyezik a konszenzusban szereplő 282,72 milliárd forinttal, ami ebben a nehéz időszakban is 9 százalékos emelkedés lenne éves alapon.
Az OTP csoportba tartozó leányvállalatok teljesítményét nagy figyelem övezi majd. Az első negyedévben a profitképzés szempontjából Bulgáriában (75 százalékos csökkenés) és Horvátországban (mínusz 70 százalék) volt a legrosszabb a helyzet. Akkor a bankcsoport arra számított, hogy a csoport országaiban az éves GDP-visszaesés 1–5 százalék lehet. Ezen az előrejelzésen minden bizonnyal módosítanak majd a pénteki sajtóeseményen, tekintve, hogy például az Európai Bizottság júliusi előrejelzése szerint a horvát reál-GDP 2020-ban 11, a szlovén 7 százalékkal zsugorodhat. Az első negyedévben a hiteltörlesztési moratórium egyszeri hatása 20,2 milliárd forinttal csökkentette az eredményt, most kiemelkedő egyszeri tételre nem számítanak az elemzők. Hiányozni fog azonban a negyedéves eredményből a Moltól kapott osztalék, tavaly ez 5,7 milliárd forintot tett ki. Az elemzői konszenzus éves alapon 35 százalékkal visszaeső, 68,102 milliárd forintos korrigált adózott eredményre számít.
A részvényárfolyam szempontjából meghatározó lesz holnap a csoport előremutató kommunikációja. Májusban az OTP Bank menedzsmentje visszavonta a 2020. március 6-án publikált, 2020-as évre vonatkozó előrejelzéseit, és közölte, hogy nem ad új előrejelzést erre az évre. Májusban az InfoRádiónak adott interjújában Csányi Sándor több optimista kijelentést is tett, miszerint a vállalati hitelezésben nem számítanak visszaesésre, mivel a lakossági betétállomány növekedésének 77 százalékát az OTP szerezte meg az első negyedévben. Az elnök-vezérigazgató szerint a csoport bőven nyereséges lesz ebben az évben is. Ugyancsak reményre adott okot a részvényesek körében a Reuters által közölt interjú, amelyben az OTP Bank első embere további lehetséges akvizíciókra utalt, köszönhetően a bank stabil tőke- és likviditási helyzetének. Az OTP idén már 61,48 milliárd forintot költött saját részvény vásárlására, ennek céljairól is számot adhat a pénzintézet. A bank közgyűlésének hatáskörében eljáró igazgatóság október 15-ig adott engedélyt a saját részvények megszerzésére, kérdés, hogy az árfolyam-ingadozás csökkentése mellett milyen tőkeoptimalizációs célok merülnek fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.