A moszkvai tőzsdén is leparkolhat a Tesla
Kriván Bence | A peresztrojka utószele a Teslát is megcsapta, az amerikai elektromosautó-gyártó részvényeivel és letéti jegyeivel novembertől lehet kereskedni a moszkvai tőzsde platformján is. Hogy ez mennyire lesz vonzó a befektetőknek, azt nem tudni, főképp, hogy a jegyzés rubelben történik, amely nem tekinthető kemény valutának. A lehetőség tehát adott a Tesla és 19 másik vezető amerikai tőzsdecég értékpapírjainak is, a moszkvai parketten ugyanis negyvenre bővítették a szívesen látott amerikai vállalatok számát, a többi között a Walmarttal, a Coca-Colával és a GM-mel szélesítve a kínálatot. Vonzerő az lehet a befektetők számára, hogy az osztalékot dollárban kapják meg. Ilyen „veszély” a folyamatosan forrásigényes Teslánál még nem fenyeget, az az idő még odébb van, amikor osztalékkal kényeztetheti a részvényeseit.
Bár 392 milliárd dolláros piaci kapitalizációja révén a Teslának rég az S&P 500-as indexet alkotó elitklubban lenne a helye, a cég több kritériumnak még nem felel meg, így a tartós nyereségtermelés sem volt eddig a jellemzője, sőt éveken át irgalmatlan pénztemetőnek látszott az Elon Musk alapította vállalat. Most azonban Musk és a GPS a profitsztrádára navigálta a vállalatot: a szeptemberrel zárult üzleti negyedév újabb rekordokat hozott. A cég bevétele 40 százalékkal, 8,77 milliárd dollárra, adózott eredménye 131 százalékkal, 331 millió dollárra ugrott, mindkét adat jobb az elemzői konszenzusnál. A harmadik negyedévben 139,3 ezer autót adtak át, ezzel már 317 ezernél járnak, de alaposan bele kell húzniuk ahhoz, hogy teljesítsék az idei félmillió darabos álomcélt. Mindamellett az álom a tőzsdén már valóra vált, a cég részvénye egy év alatt 65-ről 420 dollárra drágult – írja a Reuters.
A Tesla számára kedvező, de szakértők szerint felelőtlen lépésre készül az angol kormány, amely már a jövő évtől engedélyezné az autópályákon az önvezető technológia alkalmazását, így a Teslákat autopilot üzemmódban, legálisan lehetne „magukra hagyni” a sztrádákon. A Tesla a napokban aktiválta járműveiben a teljes önvezetés funkciót, amellyel jelentősen szélesítette az autopilot jogosítványait. A független biztosítótársaságok által alapított Thatcham Research szerint a volán mögött ülő ember ma még jobban reagál a rendkívüli eseményekre, mint a szenzorok jelzései alapján döntéseket hozó robotpilóta, azaz a jogalkotó életeket kockáztatna a könnyítéssel. Az automata sávtartó funkció engedélyezésével sincsenek kibékülve, a kormány elengedésével ugyanis a sofőr jogi értelemben egyszerű utassá válna. Az ilyen esetben bekövetkező károkért a robotpilóta lenne a felelős, s a biztosítók szerint ez számukra túlzott kockázatot jelent. A robotpilótás Teslák és társaik biztosítási díja ennek megfelelően drasztikusan megugrana. A Thatcham szerint még öt év kell, hogy a kiforrott technológiát élesben, biztonságosan és tömegesen lehessen alkalmazni a brit utakon. A robotpilóta jelenleg hamis biztonságérzetet kelt a sofőrökben – hangsúlyozzák.
