A megugró kínai kereslet húzza fel a réz árát

Ha kedd, akkor ez Belgium – hangzik a régi film címe. Ha réz, akkor ez Kína – mondhatnánk. Természetesen ez több más ipari nyersanyagról is elmondható, amint az ázsiai ország lassan, de biztosan átvenni látszik a világ első számú hatalma címet az Egyesült Államoktól. Kína státusza meghatározó a háztartási kábelezéstől a szélturbinákig mindenben használt ipari fém piacán, vásárlóként és termelőként is – például fontos mozgatórugó volt a piac és így az árak fellendülésében a koronavírus-járvány hatására bekövetkező eladási hullám után. A globális gazdaság egészségi állapotának mércéjeként is tekinthető réz ára hétfőn két és fél éves csúcsra, tonnánként 7179 dollárra ugrott, miután bejelentették, hogy hatékony a Pfizer kísérleti vakcinája. Az erős kereslet hátterében emellett a világ második legnagyobb gazdaságának fellendülésével kapcsolatos várakozások állnak.

Kína jelentős piaci dominanciája abban is testet ölt, hogy a sanghaji Nemzetközi Energiatőzsde (INE) ezen a héten határidős kontraktusokat vezetett be a rézre, amelyeket fizikailag a kínai vámáruraktárakba szállítanak le. Ez az első, külföl­diek számára is elérhető réztermék az olaj és a vasérc után. Ugyan korábban a shanghaji tőzsdén is működtek határidős jegyzések rézre, ám ezek eléréséhez a külföldieknek céget kellett alapítaniuk az országban, és az árakra az ottani áfa is rárakódott. Most azonban az árfolyam a nemzetközi árakkal teljesen azonos lehet. Mivel a fémet vámraktárakban halmozzák fel, amelyek a vámterületen kívül esnek, így mentesek az importvámoktól is. Az új kontraktusok, amellett, hogy segítenek Kínának befolyásolni az ipar számára igen fontos termék árát, támogatják azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket azért tesz Peking, hogy a jüan a világ pénzügyi piacain elterjedtebbé váljon. Ezzel Kína egyre nagyobb befolyásra tehet szert a nemzetközi árazási rendszerek esetében is.

A londoni fémtőzsdének – amelynek tulajdonosa a Hong Kong Exchanges and Clearing – nincs raktára Kínában, így az INE kontraktusa alternatíva lehet, legalábbis a régió termelői számra. A lépés megkönnyíti a belföldi kereskedők életét is, mivel saját devizájukban fedezhetik az árfolyamkockázatot.

Az olajkontraktusok kedvező tapasztalatai is lökést adhattak az új tőzsdei réztermékek bevezetéséhez. Márciusban, az olaj határidős árának összeomlásakor a kínai jegyzés 30 dolláron maradt hordónként. A felár hatására a szállítmányok Kínába áramlottak, hiszen a kereskedők kihasználták annak a lehetőségét, hogy a tőzsdén keresztül tárolhatnak olajat. Egy hét alatt megduplázódott a tőzsde létesítményeiben tárolt mennyiség, annak ellenére, hogy egyes kutatások szerint inkább a kínai befektetők spekulációs kereslete tartotta fenn az anomáliát, és nem a valódi kínai olajkereslet. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a tankerek Kínában ki tudtak rakodni, s ily módon a „befagyott” piac megmozdulhatott, az árak emelkedhettek.

Fontos tényező a réz hét eleji áremelkedésében az is, hogy rekordmélypontra gyengült Peru devizája a dollárral szemben a politikai káosz miatt. Mivel Peru a világ második legnagyobb réztermelője Kína után, a fővárosban folyó zavargások miatt fennakadások lehetnek a rézszállítási láncokban. Erre utal az is, hogy a bányászok által a finomítóknak fizetett spot kezelési díjak nyolcéves mélypontra, tonnánként 45 dollár körüli szintre süllyedtek a múlt héten, ami 40 százalékos visszaesés a 2020. márciusi csúcshoz képest.