Nem érdeklik a magyarokat a régiós papírok

Még most is szakadéknyi a különbség a régiós börzék között, az élen továbbra is Varsó áll, a második helyezett Budapest után azonban már látványos a likviditásbeli különbség. Bukarest idén nyerte el a feltörekvő piaci címet, a forgalom ugyan élénkült, ám továbbra is messze még az áttörés. A horvát, a cseh és a szlovén piacokat azonban alig ismerik a külföldi befektetők, legfeljebb egy-két, helyi viszonylatban a legnagyobb cégnek számító papírt vásárolnak néhanapján.

Nem érdekli a hazai lakosságot a régió

A lakossági üzletágunkban marginális a régiós jelenlét, csak némi román kitettség van, valamennyi lengyel, s egészen minimális cseh forgalom, ebben a sorrendben, a prágai kötések száma már csak egy-kettő havonta – mondta a Világgazdaságnak az idei térségi tapasztalatokról Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. lakossági üzletágának vezetője. Szerinte azok a kisbefektetők, akiket érdekelt ez a régió, az idén inkább itthon kereskedtek, akiket pedig a külföld vonzott, jobbára az amerikai vagy a nyugat-európai piacon kötöttek üzleteket. Ami nem meglepő, mert a hazai befektetők a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett részvényeket jól ismerik, a tengerentúli és a nyugat-európai piacról pedig rengeteg elemzés születik. Ezzel szemben mondjuk a varsói vagy a prágai piacon már nehezebb eligazodni, kevesen olvassák a lengyel és a cseh sajtót. A román piacon sem segít a magyarnyelv-tudás, mert a nagy cégek jellemzően nem magyar vezetésűek. Az volt az idei tapasztalat, hogy amíg volt sztori itthon vagy a fejlett piacokon, addig a kisbefektetők szívesebben kereskedtek ezeken a megszokott tőzsdéken. Talán az év vége hozott változást, mert a dollárgyengülés nyomán nagyobb figyelem irányult a feltörekvő piacokra, s miután a dollárgyengülés tartósnak ígérkezik, a feltörekvő piacok az év elején is jól teljesíthetnek, ami a hazai kisbefektetők érdeklődését is felkeltheti.

Nem érte utol magát a BUX

A pesti tőzsdén a BUX index 46 ezer pont körül kezdte az évet, márciusban 30 ezer pont alá szakadt, s egészen novemberig nem tudott 40 ezer pont fölé kerülni, ám december végére 41 és 42 ezer pont közé emelkedett. Jó eséllyel egy számjegyű százalékarányos mínuszban zárhatja az évet. Zánkay Balázs, az Erste Befektetési Zrt. külföldi üzletágának vezetője szerint a BUX az év nagy részében lemaradó piac volt a térségi tőzsdékhez képest. Változás csak novemberben következett, amikor az OTP és a Mol jegyzésében fordulat állt be, és szabályos év végi hajrá indult a BÉT-en. Az OTP piacán annak ellenére is eltűntek az eladók, hogy az utolsó hetekben már egyértelműen túlvett volt a részvény az indikátorok szerint.

Az intézményi befektetők számára a térségben 2020-ban a román és a lengyel piac volt izgalmas – mondta Zánkay Balázs. A szakértő szerint a bukaresti tőzsde az utóbbi években lépett ki a fényre mint felzárkózó piac, míg a varsói tőzsde hagyományosan a befektetők fókuszában van.

Nagy lendületet hozott az Allegro Varsóba

Idén alaposan felkavarta a varsói tőzsde állóvizét, hogy ősszel parkettre lépett az ottani első számú online kiskereskedelmi platformot üzemeltető Allegro, amelyet csak úgy emlegetnek, hogy a lengyel eBay. Ez volt minden idők legnagyobb IPO-ja Lengyelországban.

A varsói tőzsdén az Allegro-részvények kibocsátási árát az ársáv felső határában, 43 zlotynál határozták meg, ehhez képest 65 zlotyn nyitott az árfolyam, és azóta sem jegyezték 70 zloty alatt, sőt december végére 85 zloty fölé emelkedett a kurzus. Az Allegro értékeltsége elképesztő, hiszen az idei évre várt profit több mint százszorosán forog. Ráadásul a varsói WIG 20 indexbe rögtön 13 százalékos súllyal került be, holtversenyben az addigi legnagyobb részvénnyel, a játékfejlesztő CD Projekttel, kiszorítva az mBankot. A varsói tőzsdeindex ugyanis mindig húsz komponensből áll. A WIG 20 2200 pont közelében kezdte az évet, márciusban 1300 pontig zuhant, nyárra visszakapaszkodott 1800 pont környékére, novemberben 1500 pontig esett, majd év végére 2000 pont közelébe emelkedett, és csaknem 10 százalékos mínusszal zárhatja az évet.

Zárkózik fel Bukarest

A román tőzsde leszakadó piacból felzárkózóvá vált, amely az utóbbi években a V4-csoporthoz közelít. Ötéves távlatban – ha a 2015-ös GDP-t tekintjük száz százaléknak – azt látjuk, hogy az idei második negyedévben, a karantén okozta nagy leállás idején a lengyel gazdaság 108,9 százalékot teljesített, Románia pedig 8,7 százalékos pluszban volt. A lengyel gazdaság válságállósága a belső piaccal magyarázható, ott a belső fogyasztásra mindig lehet támaszkodni. A román gazdaság is dinamikusan növekedett az elmúlt négy évben, sokat ledolgozott a hátrányából. A bukaresti tőzsdén korábban gondot okozott az illikviditás, de újabban egyre több a külföldi befektető, jobban forognak a papírok. A bukaresti BET index 9700 pont közelében kezdte az évet, márciusban 7000 pont környékére zuhant, év végére a januári szint közelébe emelkedett. A napokban 6685 pont körül mozgott. Sanszos, hogy ott zárjon, ahol nyitott 2020-ban.

Alacsony likviditással küzd Prága

A prágai tőzsde határeset, valójában már nem a feltörekvők közt lenne a helye, többször felmerült, hogy a fejlett tőkepiacok közé sorolják, ám ennek legfőbb akadálya az alacsony likviditás. És ezzel ördögi körbe került a cseh parkett, mert épp emiatt nem igazán izgalmas a feltörekvő piaci alapok számára, ami tovább szűkíti a likviditást, egyre kilátástalanabbá a téve a helyzetet a fejlett piacok előszobájában. A cseh PX index 1100 pont körül nyitotta az idei évet, márciusban 700 pont alá süllyedt, év végére újra 1000 pont fölé emelkedett, Jó eséllyel 10 százaléknál kisebb mínuszban zárhatja az esztendőt.

Egy-két papír forog Zágrábban

és Ljubljanában

Mind a ljubljanai, mind a zágrábi tőzsdén csak egy-egy részvény kelti fel az intézményi befektetők érdeklődését. Zágrábban a Hrvatski Telekom okozott izgalmat az idén, mert a piac arra spekulált, hogy felvásárlási célpont lehet. A ljubljanai tőzsdén a Krka gyógyszergyár a „szlovén papír”, ez képezi le legintenzívebben a piac hangulatát. A szlovén tőzsde sajátossága még, hogy ott már euróban jegyzik az árfolyamokat, a zágrábi tőzsde pedig a magas költségeiről nevezetes. A zágrábi CROBEX index 2000 pont körül mozgott januárban, márciusban 1400 pont alá zuhant, év végére 1700 pont fölé emelkedett, vagyis 15 százalékos mínuszban zárhatja 2020-at. A szlovén blue chipeket mérő SBITOP index 971 ponton indult januárban, márciusban 730 pont közelébe esett, nyárra 850 pontig emelkedett, októberben 800 pont alá korrigált, majd év végére 900 pontig kapaszkodott, és csaknem

9 százalékos mínuszban zárhatja az évet.

Az Erste Befektetési Zrt. külföldi üzletágának vezetője úgy véli, a dollárgyengülés és az amerikai pénzpumpa jótékonyan hathat a feltörekvő piacokra, köztük a mi régiónkra is. A magyar részvénypiac még mindig relatíve alulárazott a térségben, ami további potenciális emelkedést ígér, s ha globális korrekció indulna valami piaci bizonytalanság miatt, akkor az jó vételi alkalmat kínálna a pesti parketten.