Borítékolható a további hozamemelkedés

Várakozásaink szerint a következő 12 hónapban 2 százalék fölé emelkedik a tízéves amerikai államkötvény hozama – mondta a Világgazdaságnak Pálvölgyi Máté, az Erste Befektetési Zrt. szenior elemzője. Az emelkedő hozamokkal egy időben a Fed is visszafoghatja eszközvásárlási programját, az alapkamat azonban nem fog egyhamar módosulni a jelenlegi nulla százalékról.

Ebben a környezetben a részvénypiac ciklikus része továbbra is jól teljesíthet, a növekedési részvények azonban háttérbe szorulhatnak

– tette hozzá a szakértő. Egyes szektoroknak kedveznek a magasabb hozamok, másoknak hátrányosak, s ez a kettős hatás indexszinten kiegyenlíti egymást. A nyereséget még éppen csak termelő, nagyon magas értékeltségű részvények árfolyama eshet nagyobbat az állampapírhozamok emelkedésével, de például a bankoknak kedvező a folyamat, hiszen növekvő gazdasági környezetben javul a hitelportfóliójuk minősége, a vállalatok több hitelt vesznek fel, a hosszú kamatok emelkedésével (és a rövid oldali kamat stagnálásával) pedig nő a bankok nettó kamatmarzsa.

Pálvölgyi Máté szerint sokkal fontosabb, hogy a várt hozamemelkedés milyen időtávon megy végbe. Ha néhány hónap alatt például 1,5-1,6 százalékra ugrana az irányadó amerikai államkötvény hozama, azt már a ciklikus papírok is megszenvedhetik. A közelmúltban, a 2013-as „taper tantrum” idején volt példa gyors elmozdulásra, amikor kevesebb mint két hónap alatt 1,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett az irányadó állampapír hozama. A hozamkörnyezet heves változása a bőséges jegybanki likviditás ellenére 6 százalékos korrekciót eredményezett mind az S&P 500 index, mind pedig a sokkal ciklikusabb Russell 2000 vagy KBW Bank indexek esetében.

Az Erste szakértője szerint a piac még nem kezdte árazni a Fed eszközvásárlásának csökkentését,

pedig a sikeres oltási kampány, Biden mentőcsomagja és az emelkedő inflációs nyomás láttán akár már a tavasszal tehet ilyen bejelentést a központi bank, de a piaci turbulencia minimalizálására ügyelve várhatóan rendkívül óvatos lesz.

Pálvölgyi Máté úgy véli, az eszközvásárlás a 2014-es mintát követheti, amikor havi 10 milliárd dollárral csökkent az állampapír-vásárlás üteme.

A redditesek Gamestop-őrületének lecsengésével a kötvényhozamok alakulása újra vezető téma a tőkepiaci sajtóban: tegnap a Bloomberg írt arról, hogy a 60 dolláros hordónkénti olajár és az amerikai költségvetési stimulus eredményeként az amerikai inflációs várakozások 2013 óta nem látott magas szintre kerültek, ez tovább hajtja a kötvényhozamokat, viszont kedvezőtlen hír a nagyobb adóssággal küzdő államoknak, hiszen megdrágítja a hitelfelvételt és a költségvetési hiány finanszírozását.

Nyomás alá kerülhetnek a nyereséget csak hosszabb távon termelő, jelenleg rendkívül magas P/E-értékeltség mellett forgó részvények – értett egyet magyar kollégájával a Bloombergnek nyilatkozva Jim Solloway, a SEI Investments vezető stratégája. A UBS elemzői szerint

a kritikus szint a 2 százalék, e fölötti hozamkörnyezet már lehet negatív a részvénypiacokra nézve. Jelenleg az S&P 500 osztalékrészvények 60 százaléka többet fial, mint a tízéves állampapír.

Ha viszont a kötvények évi 1,75 százalékot hoznának a jelenlegi 1,15 százalék helyett, akkor hatvanról 44 százalékra csökkenne a jobb megtérüléssel kecsegtető osztalékrészvények aránya – mutattak rá a Bank of America elemzésében.

Bár a magasabb hozam mellett a kötvénybefektetések vonzóbbak, mint tavaly, a gyorsabb gazdasági növekedés javít a vállalatok eredményein, aminek a jelei már most látszanak – utalnak a Jefferies elemzésében arra, hogy a negyedik negyedéves profitok az esetek 81 százalékában felülmúlták a várakozásokat: a magasabb kötvényhozamok tehát nem járnak együtt alacsonyabb részvényárfolyamokkal, hiszen ha a vállalatok rendre jobb eredményeket szállítanak, akkor az megmutatkozik az árfolyamok emelkedésében.