Bár januártól már jogszabály is előírja, hogy az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek biztosítaniuk kell vásárlóik számára az elektronikus fizetés lehetőségét, nem a szabályozás és nem az ezt ellenőrizni hivatott jegyzők eljárása, hanem a vásárlók igénye az, ami miatt rengeteg kereskedő kezdett el érdeklődni az elektronikus fizetési lehetőségek iránt – mondta a Világgazdaságnak Gion Gábor. A Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára szerint a koronavírus-járvány alapvetően megváltoztatta az ügyfél-preferenciákat, a vásárlásoknál előtérbe került a biztonságos, kontaktus nélküli fizetés. Gion Gábor saját példáját említette, amikor arról beszélt, hogy tavaly tavasz óta lényegében nem hajtott végre készpénzes vásárlást, sőt, arra is látott példát, hogy egy vásárló többedmagával távozott attól a kereskedőtől, aki nem tette lehetővé a kártyás fizetést.
A cél nem az, hogy az elektronikus fizetés teljesen kiszorítsa a készpénz használatát, hiszen minden állampolgárnak joga van eldönteni, hogy milyen módon akar fizetni. Ugyanakkor ezt a jogot azok számára is biztosítani kell, akik kényelmi, praktikus vagy épp egészségügyi okokból az elektronikus fizetés valamilyen módját szeretnék választani
– érvelt Gion Gábor. Az államtitkár emlékeztetett, hogy
az elmúlt években folyamatosan 20 százalék körüli mértékben növekedett a hazai bankkártya-elfogadó hálózat, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint már több mint 190 ezer terminál üzemel csaknem 120 ezer hazai kereskedőnél.
A forgalmi adatok pedig arra is rámutatnak, hogy bár a pandémiát övező kereskedelmi zárások miatt a bankkártyás tranzakciók növekedésében megtorpanás volt észlelhető a vírus első hulláma alatt, a kártyával elköltött összeg még ekkor is folyamatosan növekedett, és 2020 harmadik negyedévében történelmi csúcsra, 2000 milliárd forint fölé emelkedett.
Gion Gábor szerint ezek az adatok is alátámasztják, hogy a vásárlók többet költenek, ha nem kell a készpénzzel bajlódniuk. Iparági tapasztalatok szerint az így várható 15-20 százalékos forgalombővülés mellett az is a kereskedői attitűd változását okozhatja, hogy az online számlázás bevezetésével a cégek közötti árubeszerzések, vásárlások egyre nagyobb része bonyolódik elektronikusan, és immár a köztartozásokat is csak ilyen módon lehet befizetni. Ennek következtében a készpénzkezelés költsége érezhetően megdrágult a kereskedők számára. Az elektronikus fizetés biztosítása viszont épp az elmúlt hónapokban vált számottevően olcsóbbá, hiszen
a piacon számos olyan költségérzékeny megoldás jelent meg, amelyek révén a legkisebb kereskedők számára is elérhetővé vált a bankkártya-elfogadás.
Gion Gábor kiemelte: immár nemcsak fizetni, hanem egy olcsó eszközzel vagy épp applikációval bankkártyás fizetést elfogadni is tudunk a mobiltelefonunkkal, s a kibontakozó versenyben a bankok mellett fintech vállalkozások is kínálnak kártyaelfogadási szolgáltatást, a verseny a szolgáltatás árában szembeötlő.
Emellett nem szabad elfelejteni – hangsúlyozta az államtitkár –, hogy a tavaly nyáron elfogadott jogszabály a kereskedők számára nem a bankkártyás, hanem az elektronikus fizetés biztosítását írta elő. Ennek nyomán lehetőségük van arra is, hogy a 2020 márciusában debütált azonnali fizetési rendszerre épülő megoldással biztosítsák a készpénzmentes fizetés lehetőségét. A lakossági banki átutalások terén az azonnali fizetés néhány hónap alatt jókora részt hasított ki magának – emlékeztetett Gion Gábor, aki szerint a vásárlási tranzakciók esetében a következő hónapokban várható felfutás.
Egyre több pénzintézet biztosít majd QR-kódos fizetési megoldást kereskedelmi partnereinek, és elkészülnek azok a fejlesztések is, amelyek révén a kereskedő által kibocsátott fizetési kérelem elfogadásával tudnak majd fizetni az ügyfelek.
Nemzetközi példák mutatják, hogy a folyamatot az is segítheti, ha sokkal szélesebb körben tör majd át a másodlagos számlaazonosítók (mobiltelefonszám, e-mail-cím) használata az azonnali fizetések terén.
Az államtitkár szerint tehát
nem a szankciós fenyegetés, hanem az egyre erősebb ügyféligény miatt gyorsul majd tovább az elektronikus fizetési megoldások alkalmazása.
Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt hónapokban egyre több olyan helyen lehet például kártyával vagy mobiltelefonnal fizetni, ahol a kereskedő egyébként nem köteles online pénztárgépet üzemeltetni. Gion Gábor abban bízik, hogy az idő meghozza majd az elektronikus fizetéssel kapcsolatban várt eredményeket, és érdemes lesz egy év múlva megnézni az ehhez kötődő adatokat.
