Újraválasztott elnökként hogyan tekint vissza az eddigi két elnökségi ciklusra?
Egy érdekképviselet esetében is fontos a kiszámíthatóság és a stabilitás, az, hogy a munka folyamatos és az eredmény kézzelfogható legyen. Azt gondolom, e téren a legfontosabb és az idő által igazolt változás az volt, hogy a héttagúra bővült elnökségben mindenki alá tartozik egy kiemelt terület, amelyért felel. A munka egyértelműen hatékonyabb lett az új struktúrában. Ami a konkrét feladatokat illeti, azt gondolom, a legnagyobb fegyvertény az biztosításértékesítési irányelvének, az IDD-nek a sikeres magyarországi bevezetése. Az ügyfelek, a biztosítók és az alkuszok közös érdeke volt, hogy a szabályok közül az egyébként e kérdésben nagyfokú rugalmasságot mutató Magyar Nemzeti Bankkal és a Pénzügyminisztériummal zajló tárgyalások végére a minimális megfelelés elve valósuljon meg, amely nem köti gúzsba a szakmát.
Más tagországokban már látjuk a gondokat a túl szigorú implementáció miatt. Az egyik legfontosabb kérdésben, a javadalmazás terén például továbbra is megmaradt a sokszínűség: ugyanúgy alkalmazható az a lakossági területen általános megoldás, hogy az ügyfél a biztosítónak fizeti a díjat, és a független közvetítő a biztosításközvetítésért járó összeget a biztosítótól kapja meg. De nyitva áll a másik út is – amelyet nálunk döntően a nagyvállalati biztosításoknál alkalmaznak –, amikor a biztosításközvetítő közvetlenül az ügyféltől kapja meg a közreműködéséért
a díjat. S mód van arra is, hogy a két javadalmazási fajtát együtt alkalmazzák.
Sokan úgy vélik, az alkuszvilágnak odacsap majd a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás, hiszen a termék konstrukciójában alig van helye a jutaléknak…
A sűrű fillér jobb lehet, mint a ritka forint… Hadd emlékeztessek arra, hogy a kgfb-piacon is onnantól indult a fogyasztói érdekeket kiszolgáló érdemi verseny, amikortól az ügyfelek megértették, hogy érdemes több biztosító ajánlatait összehasonlítani. Az edukációnak köszönhetően nőtt évről évre a váltók száma a kampányban. Ma mintegy 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből nagyjából 3,2 millió van biztosítva. Évente nagyjából 450-500 ezer új szerződés köttetik, ezek döntő része ingatlanvásárláshoz kötődik. Nagyon sok ügyfél tíz-húsz éve ül a valamikor megkötött lakásbiztosításán. Azt reméljük, hogy a fogyasztóbarát lakásbiztosításnak épp olyan piaci edukációs, versenyt fokozó és így tömeges összehasonlítást eredményező hatása lehet, mint a kötelező biztosítás kampányainak volt. Az ügyfelek megértik, hogy az új szerződések megkötésénél vagy egy-két-három évente a már meglévőnél is érdemes összehasonlítani a lakásbiztosításokat. Ebben a folyamatban a független közvetítőknek óriási szerepük lehet, hiszen a lakásbiztosításokat ma még jellemzően nem több biztosító termékeinek összehasonlításával választják az ügyfelek.
Fotó: Kallus György / VG
A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (MFO) esetében külön érdekesség lesz, hogy az azonos termékkör és a hasonló díjak miatt felértékelődhet a biztosítóról – például a kárrendezés gyorsaságáról – meglévő tapasztalat, amellyel az alkuszok rendelkeznek. De abban is tudunk segíteni, hogy személyre szabott kiegészítő termékekkel tegyék teljessé a védelmet az ügyfelek.
A lakossági oldalon tehát új versenypiac nyílhat. De mi történik a koronavírus-válság elhúzódása esetén? Érzik-e már az alkuszok, hogy az emberek és a cégek a biztosítások felmondásával is igyekeznek spórolni a kiadásaikon?
Az utasbiztosításoknál markáns visszaesés látható, de ez érthető. Az egyéb, vagyoni típusú lakossági termékek piacán sokkal kisebb a hatása a pandémiának, drámai visszaesésről még nem beszélhetünk. A vállalati oldalon várjuk az összegzést a 2021-es évkezdetről, hiszen számos vállalati vagyonbiztosítás naptári évfordulós. Ugyanakkor egyelőre itt sem látni nagyobb pánikot – ám tegyük hozzá: csak jó egy évvel a 2008-as válság kitörése után kezdte igazán megérezni a biztosítási szakma a problémákat.
A kopogtató válság is hozzájárulhat a piaci viszonyok átalakulásához? Hogy tekintenek a piacon megindult koncentrációra?
Az alkusztársadalom is hasonló gondokkal küzd, mint a kkv-szektor: nálunk is napirenden van a generációváltás. E tekintetben nagyon fontos mérföldkő, hogy a szabályozás az alkuszok esetében is elismerte az állományhoz való jogot, azt, hogy az évek, évtizedek alatt felépített portfóliók és ügyfélkapcsolatok igenis olyan értéket jelentenek, amelyet áruba lehet bocsátani. Ezzel a lehetőséggel értelemszerűen sokan élnek mostanság, hiszen ezzel megteremtődött számukra a tisztességes visszavonulás lehetősége. Az sem tagadható, hogy a válságokat rendre koncentráció követi, hiszen a piac szűkülése után kevesebb lesz a megkereshető pénz is. Azt gondolom, a koncentrációs folyamatoknak előbb-utóbb érinteniük kell az alkuszok szakmai érdekképviseleteinek széttagoltságát is, mert az elmúlt évek rámutattak arra, hogy a hatékony érdekvédelmi munkát nagyban segíti, ha minél szélesebb kör véleményét tudjuk képviselni a tárgyalásokon.
Milyen területeken szeretne egy remélhetően megerősödő alkuszszervezet elnökeként sikereket elérni?
Az egyik égető terület a képzések köre. A felnőttoktatás rendszerének átalakítása után ma nem tudunk szervezetileg oktatási tevékenységet végezni, holott erre Európában vannak működő modellek. Azt is érezzük, hogy az MNB kifejezetten aktív manapság, elsősorban a fogyasztóvédelem területén, a független biztosításközvetítőknek pedig, akik az alapelvek szerint az ügyfelek érdekében járnak el, ezt az irányt érteniük és támogatniuk kell. Ráadásul – ahogy az MFO-nál láthattuk – a transzparenciát és a piaci versenyt támogató törekvések inkább lehetőséget nyújtanak számunkra.
Azt pedig fontosnak tartjuk, hogy észrevételeinket, javaslatainkat nyitottsággal kezelik, és sok esetben el is fogadják. Az MNB által életre hívott és a napokban bemutatott kgfb-index mellett – amely várhatóan növeli az évközi váltási hajlandóságot – további, az ügyfeleket támogató felvetéseken dolgozunk a kgfb esetében. Ilyen lehet, hogy az ügyfélnek csak néhány adatot kelljen megadnia a tarifálás során, míg az autóra és a szerződőre vonatkozó adatokat a központi nyilvántartásból és a kárnyilvántartásból automatikusan nyerjük ki, még az ajánlattétel előtt. Ma a szerződési ajánlatok 15-20 százalékát dobja vissza a rendszer, mert a tulajdonos nem jól emlékszik a korábbi, kárral kapcsolatos adatokra vagy a bonus-malus szintjére. Ráadásul, ha a helyes adatokkal zajlana a kalkuláció, meglehet, más biztosító ajánlata kedvezőbb lenne a számára.
