Az átmeneti fertőződésben reménykedik az Erste csoport

N. L. N. | A koronavírussal sújtott évben mindössze 1,3 százalékkal, 2,9 milliárd euróra csökkent az Erste működési eredménye, miközben a bankcsoport mérlegfőösszege 12,9 százalékkal, 277,4 milliárd euróra nőtt. A pandémia miatt várható hitelezési veszteségekre a pénzintézeti csoport összesen 1,3 milliárd euró céltartalékot képzett, ennek következtében az adózott eredménye 46,7 százalékkal, 783 millió euróra esett. A harmadik negyedévi 343 millió eurós eredmény az utolsó három hónapra 146 millióra apadt, ennek 20 százalékát biztosította a 29 milliós negyedik negyedévi eredményt felmutató magyar Erste – ez nagyon kellett ahhoz, hogy a 2020-as évet 56 millió eurós nettó profittal zárhassa a magyar leányvállalat. A gyorsjelentésből kiderült, hogy a magyar és a román leányvállalat a korábban már leírt hiteleken tavaly megtérülést tudott realizálni. A nem fizető hitelek állománya a 2019. végi 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedett.

Az üzleti volumenek ugyanakkor nőttek – a banki hitelállomány 3,6 százalékkal, 166,1 milliárd euróra bővült –, komoly hitelezési felfutás volt Horvátországban, Szlovákiában, Ausztriában és Szerbiában, míg az ügyfélbetéteknél a 191,1 milliárd eurós érték 9,9 százalékos bővülés – itt Ausztria és Csehország volt az éltanuló. A csoportszintű hitel-betét mutató 92,2 százalékról 86,9 százalékra változott.

A nettó kamatbevétel 0,6 százalékkal, 4,8 milliárd euróra növekedett tavaly – leginkább Ausztriában ugrott meg a kamatmarzsokon beszedhető összeg, de Romániában és Magyarországon is nőtt a kamatbevétel, miközben Csehországban a kamatok csökkenése miatt erős volt a visszaesés. A nettó díj- és jutalékbevétel ugyanakkor csoportszinten 1,2 százalékkal, 1,98 milliárd euróra csökkent – a bank egyértelműen megérezte a pénzforgalmi szolgáltatások vírus miatti visszaesését. A működési bevétel összességében 1,4 százalékkal, 7,2 milliárd euróra esett vissza. A pandémia miatt átalakuló folyamatok 1,5 százalékkal, 4,2 milliárd euróra csökkentették az igazgatási költségeket, a személyi ráfordítások 0,6 százalékos mérséklődése ugyanakkor a romániai üzletág kiszervezéseinek tudható be. A költség-bevétel ráta a 2019-eshez hasonlóan 59 százalékon maradt.

Stefan Dörfler, az Erste csoport pénzügyi igazgatója bejelentette: az igazgatóság 0,50 euró részvényenkénti osztalékra tesz javaslatot a közgyűlésen, és részvényenként legfeljebb 1 eurót különít el az esetleges későbbi osztalékra.

Bernd Spalt elnök-vezérigazgató szerint a bank optimistán tekint előre, mivel a célpiacain, Kelet-Közép-Európában a várt 3–6 százalékos növekedés egyrészt alapot teremt a hitelezésre, másrészt a felpattanás miatt a hitelezési veszteségek is moderáltabbak lehetnek – a bank nem vár fizetésképtelenségi hullámot a régióban. A legkomolyabb, 5,5 százalékos növekedést épp a magyar gazdaságtól várja a bécsi székhelyű pénzintézet. A bizakodást megalapozza az is, hogy a várakozásokkal ellentétben 2020 negyedik negyedévében a magyar, a szlovák és a román gazdaság is növekedett az előző negyedévhez képest, a bevezetett korlátozások ellenére. A fentiek nyomán Spalt szerint 2021-ben az Erste nettó eredménye újra növekedésnek indul majd.