Svájcban már a papírformának is örülni kell

Murányi Ernő | A Svájci Nemzeti Bank (SNB) részvényei 5,5 százalékkal, 5200 frankra drágultak tegnap délelőtt a zürichi tőzsdén, miután az alpesi ország jegybankja közzétette 2020-as gyorsjelentését. Az árfolyam annak ellenére emelkedett ilyen dinamikusan, hogy a pénzintézet nettó nyeresége tavaly – saját januári előrejelzésének megfelelően – a 2019-ben elért 48,9 milliárd frankról, 20,9 milliárdra csökkent.

Az SNB eredménye döntően több százmilliárd frankos devizatartaléka árfolyam-ingadozásától függ, ám jelentős összegeket fektetnek részvényekbe, kötvényekbe és aranyba is. Az ingadozás miatt ugyan időnként veszteséges évet zárnak, de a külföldi devizák vásárlásának elsődleges célja, hogy megakadályozzák a válságok idején világszerte menekülődevizaként használt svájci frank felértékelődését.

Tavaly a külföldi devizákban fenntartott tartalékon több mint 13 milliárd frank kamatbevételre, míg a saját devizás pozíciókból 1,3 milliárd svájci frank bevétele volt a zürichi székhelyű jegybanknak, és az általa rendkívül volatilisnak ítélt piaci helyzetre való tekintettel 7,9 milliárd frankra növelte céltartalékát 2020 végéig. A pénzintézet kötvénykamat-bevételei elérték a 8 milliárd frankot, a portfóliójában tartott részvények után 3,4 milliárd frank osztalékot kapott. A kötvényeken 12,1 milliárd, a részvényeken 27,6 milliárd, az aranyon 6,6 milliárd frank árfolyam-nyereségre tett szert. Felmerült viszont 38 milliárd frank devizaárfolyam-veszteség is, mivel a frankhoz képest jellemzően gyengült a többi deviza.

A jegybank januárban megújította a svájci pénzügyminisztériummal a nyereségrészesedésre vonatkozó különleges megállapodását is, amelynek értelmében az idei évtől egyaránt nő a szövetségi államnak és a kantonoknak kifizetett éves térítés összege: az SNB az előző évi 4 milliárd frank helyett 2021-ben 6 milliárdot utal, ennek egyharmadát kapja a szövetség és kétharmadát a kantonok.

A kifizetés alapjául a megállapodás szerint egyébként nemcsak a tavalyi nyereség, hanem annak az előző években felhalmozott tartalékkal egybeszámított summája szolgál, amely megközelítette a 97 milliárd frankot. A többi részvényes a törvényben meghatározott maximális osztalékot, azaz 15 svájci frankot kap részvényenként.

Maga a svájci állam amúgy nem tulajdonos az SNB-ben, ám a részvények 49,7 százaléka, valamint a szavazásra jogosító részvények 77,2 százaléka a 26 kantont, valamint 23 kantonális bankot illeti meg, a többi felett magánszemélyek rendelkeznek.

A devizatartalék tartása 38 milliárd frank árfolyamveszteséget okozott a Svájci Nemzeti Banknak