A törvényes működés alapvető feltételeit biztosítja a számviteli szabályzatok megfelelő kialakítása, valamint a belső kontrollrendszer szabályszerű működtetése a gazdálkodó szervezeteknél – erre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék számviteli szabályzatok szerepéről készített friss elemzése.
Az ÁSZ szakértői rámutatnak:
a törvények szerinti számviteli rend nélkül a vezetés nem kap naprakész, pontos információkat az általa vezetett szervezet működéséről és gazdálkodásáról.
Ennek következtében nem megfelelő és nem megalapozott döntések születhetnek.
Az Állami Számvevőszék elemzése arra kereste a választ, hogy a közpénzt felhasználó szervezeteknél miért fontos és lényeges a számviteli szabályozások jogszabályi előírások szerinti kialakítása, működtetése, a számviteli rend megteremtése; miért kell a számviteli alapelveket betartania egy szervezetnek; miért fontos, hogy a számviteli szabályozások kialakítása tudatosan történjen egy szervezetnél. Emellett megvizsgálta azt is, hogy mindez miért fontos a szervezet első számú vezetője, fenntartója számára, illetve mit is jelent a társadalom, az állampolgárok szempontjából.
Az elemzésben bemutatott számviteli szabályozásokat a gazdálkodó szervezeteknek jogszabályi előírások szerint kötelező elkészíteni és alkalmazni. Hiányuk a szervezetek szabályos működését, valamint közpénzfelhasználásuk során az átláthatóság és elszámoltathatóság elveinek – Alaptörvényben megfogalmazott – érvényesülését akadályozzák.
Az elemzésben összegzett valamennyi gazdálkodó esetében a számvevőszéki ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a számviteli szabályozások területén, emiatt nem szabályszerű kontrollkörnyezetben működtek és a feltárt szabálytalanságok hozzájárultak az integritás kontrollok hiányához, ezáltal a korrupciós kockázatok növekedéséhez.
A számviteli rend hiánya kockázatot jelent a közpénzek rendeltetésellenes felhasználására, alapot adhat a pazarlásra, a visszaélésekre.
Az ÁSZ elemzői aláhúzzák, hogy a számviteli szabályok lefektetése nem a bürokrácia növelése céljából van, hanem ezek a szabályszerű működés és gazdálkodás alapfeltételei, ezért a vezetőknek tudatosan kell törekedniük a számviteli szabályozások jogszabályi előírások szerinti elkészítésére és folyamatos karbantartására, illetve a könyvvezetés során a számviteli alapelvek kötelező érvényesítésére.
Az első számú vezetőknek és a fenntartóknak tudniuk kell, hogy a számviteli szabályozások hiánya számos kockázatot hordoz magában,
amely hatással van a szervezet tevékenységéről készült beszámoló megbízhatóságára, ezáltal a szervezet elszámoltatható és átlátható működésére és gazdálkodására.
A folyamatos kontroll során segítségükre van a belső ellenőrzés, hiszen a belső ellenőri munka feltárhatja a számviteli szabályozással kapcsolatos hiányosságokat, illetve ezek következményeit.
A szabályszerű számvitel az állampolgárok szempontjából is lényeges kérdés, hiszen ezek a szervezetek közpénzt használnak fel a működésük és gazdálkodásuk során.
A számviteli szabályozások megléte teremti meg a szabályszerű működés és gazdálkodás feltételeit, ezzel a közpénzek törvényes és átlátható felhasználását.
Amennyiben a számviteli nyilvántartások nem értékelhetők egy szervezetnél, ezáltal a beszámoló sem értékelhető, gazdálkodási és működési kockázat áll fenn a szervezetnél.
A szabályszerű működés feltételeinek hiányában az éves tevékenységről készített beszámolók nem biztosítják a valós vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzet bemutatását, így a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás nem érvényesül.
Ennek következtében a közpénzt felhasználó szervezetek működésre és gazdálkodásra vonatkozó, Alaptörvényben előírt átláthatóság és elszámoltathatóság elve sem biztosított – húzzák alá az Állami Számvevőszék elemzői.
