Jelentősen nőhetett a pénzromlás üteme

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikálja a márciusi inflációs adatokat. Az OTP Elemzési Központ várakozása szerint a múlt hónapban 3,7 százalékra emelkedhetett az éves infláció. A pénzromlás üteme februárban 3,1 százalék volt, vagyis jókora áremelkedés történhetett márciusban, magasabb, mint amekkorára egy-két hónapja az elemzők számítottak: a Consensus Economics múlt havi elemzői felmérése 3,3 százalékos, a februári pedig 2,9 százalékos inflációt jósolt márciusra, a jegybank legutóbbi inflációs jelentése pedig 3,6 százalékot. A rövid távú inflációs várakozások emelkedése mögött több tényező is meghúzódik – írja Eppich Győző, az OTP Elemzési Központ szakértője a hét fontosabb eseményeit összegző kitekintőben. „Egyrészt az áprilisi jövedékiadó-emelés esetében is megfigyelhető az a jelenség, mint a januári emelés előtt: bizonyos dohánytermékeket már a megelőző hónapban átáraztak, így a jövedéki adó hatása már most megjelenik az adatokban. Ráadásul a NAV adatai szerint a jövedékiadó-hatás nagyobb lehet annál, mint amekkorával korábban számoltunk. A jövedékiadó-hatásnak a „hivatalos emelésnél” korábbi megjelenése az adószűrt maginflációs mutatót is emelheti (hiszen ezt a jegybank jó eséllyel nem szűri ki). Ezen túlmenően a mezőgazdasági termelői árak alapján a mezőgazdasági alapanyagok árai is a vártnál gyorsabban nőttek az év elején, és ugyan a hosszabb távú trendet a nyári hónapok termésadatai határozzák meg, rövid távon erősödött az árnyomás. Végül pedig a nemzetközi olajárak gyors emelkedése az év elején erősen megnöveli az üzemanyag-inflációt. Ezzel kapcsolatban továbbra is ki kell emelnünk azt a jelenséget, hogy a KSH által megfigyelt árak – a heti benzináradatokból számolt átlaghoz képest – nagyon magasak, ami korábban nem volt jellemző. Emiatt január–februárban összességében a megfigyelt üzemanyagár-emelkedés nagyobb volt, mint ahogy a heti áradatok átlagából adódna. Ugyanakkor várható a hatás korrekciója, ha bekövetkezik, lefelé mutató meglepetést fog okozni. Rövid távú előrejelzésünk szerint az infláció áprilisban és májusban 4,9 százalékon fog tetőzni” – közölte Eppich Győző.

Ugyancsak pénteken fontos február havi ipari termelési adatok érkeznek az eurózóna két nagy gazdasági motorjának számító tag­államból, Németországból és Franciaországból. A januári adatok mindkét esetben meglepetést okoztak, ám ellentétes irányban: a francia adat a vártnál érdemben jobban alakult, és havi összevetésben tetemes bővülést mutatott, míg a német adat a szerény várakozásoknál is kedvezőtlenebb képet festett az ágazat teljesítményéről. Az Egyesült Államokban negatív meglepetést hozott a februári adat, ami részben már az autóipar teljesítményét világszerte megpecsételő félvezetőhiány számlájára volt írható.

A járványügyi korlátozások és a koronavírus harmadik hullámának berobbanása még kevésbé érintette az európai országokat februárban, de a félvezetőhiány már az év eleje óta jelen van, és kérdés, hogy mikor érezteti hatását az európai feldolgozóipar, itt is elsősorban az autógyártás teljesítményében. Németországban az ipari megrendelések és az export februári adata is napvilágot lát majd. Ezenfelül Olaszországból a januári munkaerőpiaci és a februári kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok érkeznek, valamint a márciusi szolgáltatószektori beszerzésimenedzser-index (BMI). „A fentiekhez hasonlóan, az év első két hónapjának adataiban még nem számítunk negatív meglepetésre, de a márciusi BMI-n már nyomot hagyhatott a koronavírus harmadik hullámának berobbanása” – jelezte Váradi Beáta, az OTP Elemzési Központ szakértője.

Hamarosan

4,9

százalékon tetőzhet a hazai infláció