Látványos lendületben a norvég és a svéd korona

A koronavírusból kifelé vezető reményteljes időszak egyik legnagyobb nyertese lett a svéd korona, amely a tavaly márciusban elért mélypontjához képest már több mint 10 százalékot tudott erősödni, és egyelőre minden jel arra utal, hogy ez a lendület fenntartható.

A svédek sokáig azzal kerültek a hírekbe, hogy 2020 tavaszán a legtöbb országgal ellentétben nem állították le teljesen a gazdaságot, és sokkal kevesebb szigorítást vezettek be, mint Európában általában. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire volt sikeres a svéd járványkezelés, de az biztos, hogy végül a teljes tavalyi év tekintetében az európai átlagnál lényegesen kisebb GDP-visszaesést tudtak felmutatni. 2020 egészére vonatkozóan csupán 3 százalékos volt a csökkenés Svédországban.

Bár időközben sokat változott a svédek hozzáállása a második, illetve a harmadik hullám során, a gazdasági lendület, illetve a következő időszakra vonatkozó várakozások alapján van remény arra, hogy az egész válságot a legjobbak közé tartozó számokkal élheti túl az északi ország. Habár a legtöbb bizonytalanság továbbra is az exportorientált gazdaság európai függése miatt van, a svéd jegybank szerint idén

3, jövőre pedig 3,9 százalékos növekedés várható. Ezzel akár 2022 második negyedévében elérhetnék a válság előtti növekedési trend alapján számolt GDP-értéket, vagyis eltüntetnék a koronavírus okozta mélyütés teljes hatását. Mindezt úgy, hogy szintén a jegybank előrejelzése szerint az infláció is a visszafogottnak mondható 1,1–1,5 százalékos sávban maradna.

Mindezek alapján a svéd korona euróval szemben tapasztalt mostani tendenciája, vagyis az árfolyam további erősödése egyáltalán nem lenne meglepetés. Jelenleg is úgy tűnik, hogy csupán a lélektanilag is fontos 10-es érték az, amely átmenetileg megállította az erősödést, és innen alakult ki egy nagyobb mértékű felpattanás márciusban, de a 200 napos mozgóátlag ezt a lendületet megfogta, és most újra a 10-es árfolyam áttörése kerülhet fókuszba.

Nagyon hasonló pályát járt be a norvég korona is az elmúlt évben, ugyanakkor a fundamentumok jelentősen eltérőek mögötte. A pandémia kirobbanása súlyosan érintette a norvég koronát is 2020 márciusában, amit fokozott, hogy az olajkitermeléstől erősen függő gazdaság számára a fekete arany árfolyamának összeomlása extra veszélyt jelentett. Mindezek következtében ebben az időszakban a norvég fizetőeszköz több mint 30 százalékot gyengült alig egy hónap alatt, és innen kellett visszakapaszkodnia. Ebben segített a gazdasági kilátások javulása, és az olajár normalizálódása is, ám az idei év újabb látványos árfolyam-erősödése már jobban köthető a norvég jegybank kommunikációjához.

Még decemberben a norvég jegybank az elsők között jelentette be, hogy korábbi várakozásánál hamarabb is bekövetkezhet az első kamatemelés. Akkor ennek időpontját 2022 második feléről az év első felére módosította. Ez már önmagában erőteljes lökést adott a norvég devizának, amely december és február között újabb 5 százalékot tudott erősödni. Ezt követően jött a márciusi váratlan bejelentés, ugyanis a jegybanki döntéshozók már azt sem zárták ki, hogy az idei év végén megtörténhet az első kamatemelés. Ezzel mindenkit megelőzve „szupersólyom” fokozatba kapcsolt a norvég jegybank, ami természetesen további lendületet adhat a koronának is.

Technikailag megvizsgálva a hely­zetet az euró-norvég korona árfolyam most jutott el odáig, ahonnan tavaly februárban elindult, vagyis sikerült behozni a teljes 30 százalékos gyengülést. Ugyanakkor a mostani trend elég erősnek tűnik, egy stabil trendcsatorna is felrajzolható rá, vagyis további hasonló irányú mozgás sem lenne meglepetés, különös tekintettel arra, hogy nem kell sokkal régebbre visszamenni, hogy ilyen árfolyamértékeket találjunk, hiszen még 2020 januárjában is járt 9,80 közelében az euró, ami akár most is reális cél lehet a devizapár számára. Persze a 10-es, lélektanilag szintén fontos érték itt is kaphat komoly szerepet, de talán egy visszapattanás sem mozdítaná ki az árfolyamot az ereszkedő trendcsatornából, és az utóbbi időben az 50 napos mozgóátlag is megfelelő ellenállást jelent, így a fordulathoz valami nagyobb impulzusra lenne szükség.

Összességében tehát mind a svéd korona, mind a norvég korona felértékelődése több szempontból is megalapozottnak látszik.