BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Védőernyő alatt a törlesztők

A futamidő jelentős meghosszabbításával és a visszafizetendő többlettel most szembesülő ügyfelek számára is kedvező megoldás lehetne, ha a moratóriumi jogszabály lehetővé tenné, hogy az ügyfél kérhesse: a törlesztés újraindításakor emelkedjen a törlesztőrészlete.

Nagy viharokat kavarnak a moratóriumelszámolások. Mint ismert, a törlesztési moratórium szabályai szerint a pénzintézeteknek a december végén lejáró moratórium 1 után írásban kellett értesíteniük a fizetéskönnyítő megoldással élő ügyfeleket arról, hogy a havi törlesztőrészlet elmaradása okán miként módosul hitelük jövőbeli lefolyása.

Bár elég komoly tájékoztatás folyt, sokan csak ebből az értesítőből szembesültek azzal, hogy a törlesztési moratórium nem pusztán azt jelenti, hogy azon hónapok törlesztőrészleteit kell a későbbiekben pótolni, amelyeket 2020 márciusát követően nem fizettek meg bankjuknak, hanem a moratórium időszaka alatt ki nem fizetett kamattartozást is.

A jogszabály itt az ügyfelek számára kedvező megoldást alkalmaz:

a felgyülemlett kamattartozás nem tőkésedhet, azaz tilos kamatos kamat számolása.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magyarországi moratórium nemzetközi összehasonlításban már ebben a feltételben is kiemelkedően ügyfélbarátnak mondható, de emellett az is szinte példátlan, hogy nálunk a védelem automatikusan minden hitelre kiterjed – míg máshol az ügyfeleknek jellemzően maguknak kellett kérni, hogy a védernyő alá kerüljenek.

Első ránézésre az is komoly védelem az adósoknak, hogy a törvény előírja:

a moratórium lejárta után a havi törlesztőrészletek sem emelkedhetnek amiatt, mert valaki igénybe vette a fizetéskönnyítést.

Fotó: Vémi Zoltán

A jogszabály ezért azt a megoldást alkalmazza, hogy a hitel futamidejét automatikusan meghosszabbítja a követelés visszafizetésének idejéig. Ez biztosítja azt, hogy a törlesztésbe visszatérők ne szembesüljenek extra terhekkel – a szakemberek szerint az önmagában gondot okoz majd, hogy a moratórium 2-vel is élők esetében 15 hónap után kell majd újra hozzákezdeni a rendes törlesztéshez.

A futamidő-hosszabbítás hátulütője ugyanakkor, hogy a most elhalasztott fizetés akár 10-15 évvel későbbre tolódik,

addig pedig ez a követelés normál módon természetesen kamatozik. Így viszont a hátralévő futamidő számottevően megnövekedhet. Ez az, amivel most, az értesítő kézbesítésekor az adósok jó része szembesült.

A Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy jelen értékben a most elkölthető 100 ezer forint bizonyosan többet ér, mint a futamidő végén megfizetendő 140-150 ezer forint – hiszen inflálódhat a forint, javulhat a háztartások anyagi helyzete – de az átlagember nehezen érti ezt a közgazdasági érvelést.

A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban,

hogy azok számára, akiknek anyagi helyzetét nem viselte meg jelentősen a pandémia, lehetőséget lehetne kínálni, hogy a törlesztésbe történő visszatérésük idején nyilatkozhassanak arról, vállalják-e azt, hogy az újrakezdett törlesztésnél az első hónaptól megkezdődjön a felhalmozott kamat visszafizetése.

Ebben az esetben ugyanis egy 10 milliós hitel esetén a havi törlesztőrészlet néhány száz, maximum ezer forinttal emelkedne (a hátralévő futamidő függvényében), cserébe a hitel valóban csak a moratóriumban töltött hónapokkal hosszabbodna meg.

Azok számára pedig, akiknek ez a megoldás ma még – például rossz anyagi helyzetük miatt – nem vállalható, a szakértők szerint a prolongált tőke- és kamattartozásra lehetőséget kellene biztosítani költségmentes elő- és/vagy végtörlesztésre. Így a későbbiekben – ha anyagi helyzete megengedi – minden adós visszatérhetne az eredeti futamidőhöz. (Ez utóbbi megoldással kapcsolatban azért van morális kérdés is, hiszen akinek ezt a megoldást megengedik, lényegében költségmentesen használhatta a bank pénzét – noha meglehet, nem is volt rá szüksége.)

Mindkét megoldásra egyedileg már van példa a pénzintézeteknél.

A megoldás tömegesedéséhez az kellene, hogy az alternatív törlesztési lehetőségek a moratóriumról rendelkező jogszabályba kerüljenek.

Addig ugyanis csak a futamidő-hosszabbításról szóló szerződésmódosítás hajtható végre a törvény erejénél fogva automatikusan a szerződéseken, minden más, a hitel törlesztésével kapcsolatos módosításhoz garanciális elemek – például a szerződésmódosítás közjegyzői okiratba foglalása – szükségesek, amelyek jelentősen megemelik ezen megoldások költségét.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek