Pénz- és tőkepiac

Átszervezés alatt az állami lakásgazdálkodás

Egyházi karitatív szervezetek vehetik át a Nemzeti eszközkezelő program lakásgazdálkodási feladatait egy kormányzati előterjesztés alapján, amely több mint 4500 ingatlant érint. A parlament még májusban dönthet az indítványról.

A devizakölcsönök forintosítása, árfolyamgát, végtörlesztés, banki elszámoltatás, a magáncsőd intézménye – a kormány 2010 után – a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében – számos intézkedést hozott, amelyekkel összesen több mint egymillió család otthonát mentette meg – idézte fel az elmúlt évek lépéseit a nemzeti kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (NVTNM) sajtó- és kommunikációs főosztálya a Figyelő megkeresésére küldött tájékoztatójában.

A Nemzeti Eszközkezelő (NET) programja is egyike volt ezeknek a segítségeknek.

A projektnek köszönhetően több mint 37 ezer otthont tudtunk megvédeni, és mintegy 155 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott

– elevenítette fel Mager Andrea hivatala.

Visszavásárlások

A feladatra létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a rászorult adósoktól megvette a jelzáloggal terhelt ingatlant az állam részére, majd lehetőséget adott annak bérlésére. A kormány célja tehát az volt, hogy lehetőleg

minden család a saját otthonában élhessen.

Ennek érdekében a későbbiekben lehetővé vált, hogy a NET-programban az érintett bérlők kedvező visszavásárlási feltételek mellett ismét tulajdonosaivá váljanak korábbi lakásuknak, házuknak. Az intézkedés eredményességét bizonyítja, hogy

csaknem 29 ezer család nyilatkozott úgy: vissza kívánja vásárolni ingatlanát.

Ennek következtében a zrt. ingatlanportfóliója jelentősen csökkent, feladatai átalakultak. Így végül tavaly időszerűvé vált a társaság működésének a felülvizsgálata, majd a cég megszüntetése. A NET Zrt. feladatait 2020. november 1-jétől a száz százalékban állami tulajdonú TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Kft. látja el, s rá szálltak át a megszűnt vállalat jogai, valamint a kötelezettségei is.

Fotó: Shutterstock

Közösségi lakásalap

A jelenleg az Országgyűlés előtt fekvő, kétharmados támogatást igénylő előterjesztés – amelyről várhatóan május második felében szavaznak a képviselők – most újabb változtatást kezdeményez. Jelesül azt, hogy egy új szereplő, az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. vállalja át a NET-program egyes állami feladatait. A törvényjavaslat csak karitatív szervezeteket említ, külön nem nevesíti, hogy ezek közül konkrétan melyek hozzák létre a társaságot. Az NVTNM sajtó- és kommunikációs főosztályának a Figyelőhöz eljuttatott válaszából ugyanakkor megtudtuk: a Magyar Máltai Szeretetszolgálatról és a Magyar Református Szeretetszolgálatról van szó.

„A Nemzeti eszközkezelő programban részt vevő, nehéz helyzetben lévő családok hosszú távú mentorálása, segítése terén nagy tapasztalatuk van a karitatív szervezeteknek. A kormány – elismerve ezek társadalomért, különösen a nehéz helyzetben lévő családokért végzett szociális-szolgáltató tevékenységét – támogatja a program egyes állami feladatainak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Református Szeretetszolgálat által alapított MR Közösségi Lakásalap Nkft. által történő átvállalását” – közölték.

Az intézkedés céljaként azt jelölték meg, hogy a részletvételt választó ügyfelek követeléseinek állami kezelése, az adminisztrációs teher, valamint a nem fizetők gondja a helyi igény- és problémakezelést hatékonyan megvalósító szervezetrendszerhez kerüljön, amely

adott esetben a nem fizetőkkel kapcsolatos szociális feladatokat is el tudja látni.

Így a törvényjavaslat értelmében 2022. január 1-jén az állam birtokában és a TLA vagyonkezelésében lévő lakóingatlanok az MR Közösségi Lakásalap Nkft.-nek – a fennálló lakásbérleti jogviszonyokkal terhelten, valamint az ezekből eredő jogosultságok és kötelezettségek átszállásával – térítésmentesen a tulajdonába adhatók. Számszerűsítve ez azt jelenti – mint azt Mager Andrea tárca nélküli miniszter hivatalától megtudtuk –, hogy a társaság ingyenesen mintegy 4620 ingatlan tulajdonjogát venné át.

A felújításukra, illetve az állagmegőrzési munkálatok elvégzésére jövőre és az azt követő esztendőben összesen hatmilliárd forintot kapna,

továbbá állandó jelleggel évi legalább 1,1 milliárdos összegű támogatásban részesülne. Az ingatlan vagyon esetében a nonprofit kft. 2022-től – közszolgáltatási szerződés alapján – szociális lakásgazdálkodást folytatna, ellátva az ingatlanok bérleti jogviszonyából fakadó feladatokat, továbbá a NET-programban részt vevő bérlők érdekében szociális, segítő tevékenységet végezne. Emellett a tervek szerint dolga lesz az is, hogy tanácsot adjon és segítsen a nem fizető adósoknak a tartozások felhalmozásának elkerülése érdekében.

Régi-új szerep

Lapunk az ügyben megkereste az érintett két nagy karitatív szervezetet is, amelyek közös nyilatkozatban reagáltak. Emlékeztettek, hogy 2014 óta végeznek intenzív szociális munkát a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. bérlőinek a körében, de már több mint tíz éve nyújtanak személyre szóló segítséget az eladósodással küzdő családoknak. A mentorálás eredményeképpen pedig

az eszközkezelő bérlői körében több mint háromezer nehéz helyzetbe került família életkörülményein sikerült javítani.

Válaszukban ők is felidézték, hogy a NET Zrt. tevékenysége a pénzügyi válság utáni krízishelyzet megszűnésével véget ért. Miután pedig a programban részt vevő családok többsége – részben éppen ennek a projektnek, valamint a két szeretetszolgálat hathatós munkájának eredményeként – élni tudott az állam által felkínált kedvezményes visszavásárlás lehetőségével, többnyire a sérülékenyebb ügyfelek maradtak továbbra is bérlőként a lakásokban.

A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat velük folytatja hét éve megkezdett segítő tevékenységét a létrehozandó MR Közösségi Lakásalap Nkft.-ben.

A lakásalap célja, hogy továbbra is fenntartható lakhatást, kiszámítható feltételeket biztosítson az ingatlanokban maradó családoknak

– írták, hangsúlyozva: a szervezet nem profitorientált; arra törekszik, hogy a bérlők lakhatása a jövőben se kerüljön veszélybe.

A cikk nyomtatásban a Figyelőben olvasható.

lakásgazdálkodás otthonteremtés család lakásalap állam
Kapcsolódó cikkek