Kiváló évet tudhat maga mögött a réz: árfolyama az elmúlt 12 hónapban 92 százalékkal emelkedett, jóval felülteljesítve a teljes árucikkszektort reprezentáló Bloomberg Commodity Index 48 százalékos hozamát. A fundamentumok afelé mutatnak, hogy az emelkedés a következő években is folytatódhat. Ami a keresletet illeti:
a feltörekvő országok – különösen India és Kína – növekvő rézigénye mellett a fejlett országokban az elektromos járművek és a megújulóenergia-technológiák térnyerése generál majd jelentős többletkeresletet.
A kínálati oldal, amelyről kevesebb szó esik, szintén támogató a további felértékelődés szempontjából. Több jel utal ugyanis arra, hogy a kitermelés a következő években nem tartja majd a lépést a kereslet növekedésével.
A réz előző bikapiaca idején világszerte új bányaprojektek indultak, amelyek Kongóban, Zambiában, Peruban és Kazahsztánban voltak a legnagyobbak. Ezeknek köszönhetően 2010 és 2016 között a kitermelés 27 százalékkal nőtt, az ár pedig a felére esett.
Most azonban egészen más a helyzet. Az elmúlt tíz évben az újonnan felfedezett rézlelőhelyek száma drámai mértékben visszaesett, a felkutatásuk pedig jelentősen megdrágult. Az S&P Global Market Intelligence becslése szerint
1990 és 2010 között átlagosan évi 50 millió tonna új réztartalékot fedeztek fel, az utóbbi években azonban ez mintegy 80 százalékkal, évi 8 millió tonnára esett.
Ezzel párhuzamosan a rézlelőhelyek felkutatása jóval költségesebbé vált, a bányavállalatok több mint háromszorosára, a korábban jellemző évi 800 millió dollárról 2,5 milliárd dollárra növelték az erre szánt büdzsét, ami egytonnányi felfedezett réztartalékra vetítve annyit tesz, hogy a feltárási költségek csaknem meghússzorozódtak. Az új felfedezések lassulásával egy időben a meglévő bányák kimerülőben vannak, ráadásul a belőlük bányászott réz koncentrációja folyamatosan csökken, ami további költségnövelő tényező, hiszen nagyobb mennyiségű ércet kell megmozgatni egységnyi réz kinyeréséhez.
