Vastagabb lett a magyarok párnacihája

A háztartások nettó finanszírozási képessége 2021 első negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) 8,4 százalékát tette ki – adta hírül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) –, nem konszolidált pénzügyi eszközeik állománya a negyedév végére a 142,9 százalékára rúgott, kötelezettségeik pedig a GDP 24,6 százalékának megfelelő összeget tettek ki.

A lakosság nettó pénzügyi vagyona 56 655 milliárd forintra, a GDP 118,3 százalékára emelkedett.

A háztartások pénzügyi eszközei közül az első negyedévben a tranzakciókból eredően kiemelkedő mértékben, 3,6 százalékkal, 312 milliárdot meghaladva emelkedtek a folyószámlabetétek, emellett 4,1 százalékkal, azaz több mint 333 milliárd forinttal bővült a hosszú lejáratú állampapírok állománya. Éves összevetésben a folyószámlabetétek állománya csaknem 1700 milliárd forinttal, 22,6 százalékkal haladta meg a 2020. március végit, az állampapírok esetében pedig kis híján 22 százalékos, 1512 milliárdos bővülést mért az MNB.

Nem csitult a készpénzállomány növekedése sem: a negyedév végén a háztartásoknál 18 517 milliárd forintnyi készpénz volt, 2,4 százalékkal, 437 milliárddal több, mint tavaly decemberben.

A korábbi időszakokhoz képest ugyanakkor visszafogottnak mondható, hogy egy év alatt a készpénzállomány kevesebb mint 11 százalékkal bővült:

a párnacihában lévő pénz 581,4 milliárd forinttal lett több a 2020. márciusi adathoz képest, az értéke 5943 milliárd forintot tesz ki.

Az MNB statisztikái szerint az elmúlt negyedévben, sőt a márciustól visszatekintő egy évben is a háztartások tőzsdei részvényekben fekvő vagyona növekedett a leginkább.

A március végi 1268 milliárdos állomány 9,1 százalékkal nagyobb, mint a 2020. december végi, éves szinten pedig 73 százalékkal, 535,5 milliárd forinttal bővült ez a részvényvagyon.

Az utóbbinál kiemelendő a tranzakciós hatás, hiszen 2020. március végén a részvényárfolyamok a mélyben voltak a világjárvány első szakasza okozta pánik miatt. Hasonlóan változott a háztartásoknál lévő befektetési jegyek állománya is: ez egy év alatt 811,5 milliárd forinttal lett több, a 4709 milliárd forintos állomány 21 százalékos bővülésnek felel meg.

A biztosítók szemmel láthatóan jobban alkalmazkodnak a koronavírus-járvány harmadik hullámához. Ezt mutatja, hogy

miközben a biztosítástechnikai tartalékok között az életbiztosítási tartalékok az első negyedévben hozzávetőlegesen 3 százalékkal nőttek, addig a nyugdíjpénztári díjtartalékoknál csak 1 százalék alatti negyedéves bővülést mért az MNB.

Éves szinten még itt sem látszanak nagyobb gondok, hiszen mindkét esetben 15 százalék körüli a bővülés. Igaz, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az elmúlt év értékpapírpiaci ralija miatt a növekedés jelentékeny részét az átértékelődések okozzák.

A háztartási hitelállomány az első negyedév végére átlépte a bűvös 10 ezermilliárd forintos határt.

Egy negyedév alatt a hazai lakosság eladósodottsága 2,6 százalékkal lett nagyobb, éves szinten pedig 1211 milliárd forinttal, 13,4 százalékkal nőtt. Itt egyértelműen visszaköszön a pandémiás helyzet, hiszen az általában a fogyasztáshoz kapcsolt rövid lejáratú hitelek állománya negyedéves alapon 3,4, éves alapon pedig 5 százalékkal csökken. Nagysága 2008 második negyedéve után került ismét ezermilliárd forint alá. A háztartások banki tartozásainak 90,27 százalékát így már a március végére 9227 milliárd forint fölé emelkedő hosszú lejáratú hitelek teszik ki. Az állomány növekedése az első negyedévben 3,2, éves szinten majdnem 16 százalékos volt. Ugyanakkor 2019 második negyedéve óta nem volt olyan alacsony, 260 milliárd forint a negyedévi tranzakciós változás, mint 2021 első negyedévében.