Fókuszban az infláció és az EKB-ülés

A hét egyik legjobban várt híre itthon a májusi infláció alakulása, amellyel kapcsolatban az OTP Elemzési Központ várakozása évi 5,2 százalékos növekedés (az előző havi, egyébként kisebb meglepetést okozó 5,1 százalék után). Van a prognózissal kapcsolatban bizonytalanság, kérdés például, hogy az ingyenes parkolás eltörlése éreztette-e a hatását már májusban. Az OTP makrogazdasági elemzői egyébként ezzel a 0,2 százalékpontos áremelő hatással csak e hónapra kalkulálnak, amivel már meglehet idén az inflációs csúcs: 5,3 százalék. Nagyon jelentős az árak alakulásában az üzemanyagár növekedésének szerepe, a tankolásért 35 százalékkal kell már többet fizetni, mint egy éve. Sok termék- és szolgáltatáscsoportban az inflációs hatás egyre gyorsabb, amit a gyümölcs- és cukorárak lassuló emelkedése tud részben ellensúlyozni. Eppich Győző elemző úgy látja, a közelmúlt mezőgazdasági termelői árai alapján a következő hónapokban az élelmiszerárak alakulása ráerősít majd az inflációs folyamatokra.

Csütörtökön az Európai Központi Bank kamatdöntő ülést tart, a várakozások szerint nem lesz változás a kamatszintekben. Érdekesebb, hogy miként kommunikálja az EKB az elmúlt időszak kötvénypiaci fejleményeit. Legutóbbi, áprilisi ülése óta a hosszú hozamok 5–18 bázisponttal emelkedtek, az elmúlt hetekben viszont a hozamemelkedés felét már korrigálta a piac. A fő kérdés tehát, hogy miként értékeli a jelenlegi pénzügyi kondíciókat az EKB annak fényében, hogy az oltások üteme felgyorsult, a járvány visszaszorulóban, így a gazdasági helyzet jelentősen javult. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a jegybank elkezdhet gondolkodni az eszközvásárlási program lassításán. „Ennek direkt bejelentése, vagy legalább rövid távú implementálása a mostani ülés után nem valószínű, hiszen az euróövezet a legutóbbi adatok szerint még mindig recesszióban volt, ám kulcsfontosságú lesz, hogy a közlemény és az azt követő sajtótájékoztató milyen hangvételt üt meg az eszközvásárlás ütemét és a gazdasági kilátásokat illetően” – írta heti elemzésében Kovács Mihály, az elemzési központ szakértője.

Az Egyesült Államokban kiemelt figyelem övezi a csütörtöki inflációsadat-közlést, miután az áprilisi mutató a várt 3,6 százalék helyett 4,2 százalékos lett. A maginfláció 3 százalékra ugrott, ami több mint húszéves rekord. Az árak emelkedését egyszerre több dolog fűti, a bázishatások, az ellátási láncok problémái, a lakosságnak nyújtott költségvetési támogatások, valamint a növekvő bérek. A várakozások szerint minimum 4,6 százalékos lehetett a pénzromlás éves mértéke, sőt, a szolgáltató szektori ISM index árkomponense alapján nem kizárt, hogy 5 százalék fölé ugrott az amerikai infláció. Egyre többen tartanak tartósan magas inflációtól, egy vártnál nagyobb májusi inflációs adat a Fedet is nyomás alá helyezheti a június közepén esedékes kamatdöntő ülésén.