Itthon is a legnagyobb lenne a Deloitte
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJúnius elseje óta ön a Deloitte Magyarország vezérigazgatója. Melyek a vezetői ambíciói, milyennek látja a globális és a magyarországi tanácsadói piacot?
Globálisan a Deloitte a legnagyobb Big4-cég, így az a kiemelt célunk, hogy itthon is egyértelműen mi legyünk az ország első számú professzionális szolgáltatója minden területen. Fontos azonban kiemelni, hogy a növekedést nem kizárólag organikus úton képzelem el: mivel a pénzügyi tanácsadási üzletágból jövök, a felvásárlások, a felkészült kollégák, csapatok átcsábítása is szerepel a terveim között. Az utóbbi kapcsán nagyon fontos, hogy az ügyfelek mellett a munkatársaink számára is a Deloitte kell hogy az egyértelmű választás legyen, ahol vonzó karrierlehetőség és prémiumszintű munkakörnyezet várja őket. Ha ezt sikerül megvalósítani, belátható időn belül valóban a Deloitte lehet Magyarország legnagyobb tanácsadó cége. Ami pedig a tanácsadói piacot illeti, a járvány kirobbanásakor mi arra készültünk, hogy a 2008–2009-es válsághoz hasonló visszaesés következik be. Akkor drasztikusan, majdnem a felére csökkent a bevételünk az M&A-tanácsadói területen, és most is arra számítottunk, hogy a válság elsősorban az M&A-területet érinti majd, míg a könyvvizsgálatot, az adótanácsadást jóval kisebb mértékben. Ehhez képest az idén májusban az elmúlt harminc év egyik legjobb pénzügyi évét zártuk. Ennek részben az az oka, hogy a 2008-as krízis az egész gazdaságot érintette, a mostaniban viszont csak bizonyos szektorok fogtak padlót, például a turizmus, a légi közlekedés vagy az autóipar. A másik ok, hogy az M&A-tanácsadási piac a vártnál sokkal gyorsabban feléledt, és az első sokk után hamar visszatért a befektetői aktivitás.
Mennyiben alakította át a működésüket a koronavírus-járvány, milyen gyorsan ment az átállás?
A járvány kirobbanásakor globális szinten egyik napról a másikra négyszázezer embert állítottunk át home office-ra, gyakorlatilag zökkenőmentesen. A járványhelyzet enyhülésekor globálisan agilis működési rendet vezettünk be: ennek lényege, hogy ha a körülmények lehetővé tették, a kollégák önkéntes alapon visszatérhettek az irodába, a következő hullámokban viszont – a már kialakult protokoll szerint – azonnal zártunk. Május első felétől újra önkéntes alapra helyeztük az irodába való bejárást, létszámkorlátozás mellett. A járványhelyzet nyomán az is világossá vált, hogy megváltozik az irodák szerepe, munkaállomásokból fokozatosan találkozópontokká alakulnak át. Ennek Budapesten is látszanak a jelei: a Hősök tere melletti épületünk tetején tetőteraszt alakítottunk ki, az íróasztalokat távolabb helyeztük egymástól, és az étterem is inkább emlékeztet egy reptéri lounge-ra, mint egy munkahelyi étkezdére. A mi tevékenységünkben természetesen nagyon fontos a személyes kapcsolat, ám az elmúlt időszakban hozzászoktunk ahhoz is, hogy az online térben is hatékonyan oldjuk meg ezeket a megbeszéléseket. A home office pedig sok esetben jóval hatékonyabb az irodai munkánál, és ma már arra is képesek vagyunk, hogy tisztán online csatornákon akár az elejétől a végéig végigvigyünk egy M&A-tranzakciót. A Covid-járvány kirobbanása után persze az ügyfeleink digitális fogékonysága is nagyot ugrott.
Sokak szerint a nagyobb szervezeteknél a hibrid munkavégzésé a jövő. Mennyire ért egyet ezzel a megállapítással?
A mi tapasztalataink is pontosan ezt mutatják. A Deloitte-on belüli Future of Work című felmérésünkben megkérdeztük a cégünk vezetőit és munkatársait, hogy hogyan szeretnének dolgozni a jövőben a különböző országokban és üzletágakban. Az előzetes eredmények szerint a hibrid modelleké a jövő: a válaszadók 75-80 százaléka ezeket preferálja, függetlenül attól, hogy gyakornok vagy vezető a vállalatnál. Egyértelmű tehát, hogy a jövőben keveredik majd az irodai és az otthoni munkavégzés. Igaz, hogy üzletáganként, munkakörönként és akár földrajzi területenként is lehetnek ebben eltérések.
A régiós vállalatfelvásárlási piacot is megviselte a járvány, ám az utóbbi egy-két negyedév már biztatóan alakult. Milyennek ítéli a közeljövő kilátásait?
Kelet-közép-európai viszonylatban 2019-ben, kétévnyi csökkenő tendencia után rekordmennyiségű, 421 tranzakciót bonyolítottak le, 21 százalékkal többet, mint 2018-ban. 2020-ban azonban a pandémia a világ egészéhez képest jobban visszavetette a tranzakciós aktivitást a régióban, csaknem 20 százalékkal csökkent a megkötött üzletek száma, míg világszinten 10 százalékkal. A világjárvány által okozott bizonytalanságok főként 2020 második és harmadik negyedévében voltak megfigyelhetők, ám a negyedikben már majdnem ugyanakkora volt a tranzakciós aktivitás, mint 2019 ugyanezen időszakában. Ez a pozitív tendencia folytatódott 2021 első negyedévében is, amikor 2020 első negyedéhez képest 6 százalékkal nőtt a tranzakciók száma. Ha fennmarad ez a tendencia – amelyre aktuális tapasztalataink alapján jó esélyt látunk –, 2021 ismét kifejezetten aktív tranzakciós év lehet.
Magyarországon – a tranzakciók száma alapján – 2020-ban is bővült az M&A-piac. Mennyire lehet erős az aktivitás a továbbiakban?
A hazai tranzakciós piac 2020-ban is növekedni tudott, 32 tranzakciót jegyeztek, míg 2019-ben 31-et. A legaktívabb szektorok a fogyasztói, a pénzügyi és az energiaiparágak voltak. Érdekes viszont, hogy a technológiai szektor nálunk kevésbé bizonyult aktívnak, mint a régió más országaiban. Ami pedig a kilátásokat illeti, 2021 első negyedévében globálisan már sokéves csúcson volt az M&A-tranzakciók száma. A globális trend folyamatosan gyűrűzik át, ezt vezető tranzakciós tanácsadóként már a kelet-közép-európai régióban és hazánkban is érezzük. Erős tranzakciós aktivitásra számítunk a következő időszakban is, nemcsak az intézményi szereplőknél, hanem a magántulajdonú vállalatoknál is.
Tanácsadóként érintettek voltak a Magyar Bankholding felállításában is, ami nagyban hozzájárul a hazai bankszektor konszolidációjához. Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy a magyar piac legfeljebb négy-öt univerzális nagybankot tud eltartani?
A bankholding tagjainak fúziója az elmúlt harminc év legnagyobb és legbonyolultabb banki tranzakciója Magyarországon, és talán a régióban is. Egyedülálló tranzakcióról van szó, hiszen három teljesen különböző szereplő egyidejű összeolvadására emlékeim szerint még nem is akadt példa. A magyarországi bankpiac azonban – ahogy ez a Deloitte régiós bankszektort vizsgáló tanulmányából is kiderül – változatlanul nagyon szétaprózott. Ma már különösen nagy a hangsúly a mérethatékonyságon – ami igaz a biztosítókra is –, tehát legalább 5-10 százalékos piaci rész szükséges a hosszabb távon is a megfelelő mértékű megtérüléshez. A magyarországi piac mérete alapján elég lenne négy-öt nagy, univerzális szereplő, több más, egyes részpiacokon jelen lévő szolgáltató mellett.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a régióban hagyományosan erős jelenléttel rendelkező bankok elhagyják a hazai vagy más régiós piacot a méretgazdaságossági szempontok érvényesülése miatt?
Azt érezzük – rálátva számos régiós banki tranzakcióra –, hogy az eladói és a vevői oldalon megvan a tranzakciós hajlandóság, a motivációk között pedig kulcsfontosságúak a méretgazdaságossági megfontolások. A vevői oldalon egyértelműen növekedési stratégiát folytat az OTP, a KBC vagy az Erste. Kevés szó esik róla, de az OTP az elmúlt öt évben egész Európában a legaktívabb bankpiaci konszolidátor, hiszen a legtöbb tranzakciót hajtotta végre. Az eladói oldalon pedig ott annak a kivonulók, mint például aNational Bank of Greece, és a racionalizálók, mint a Société Générale, a Raiffeisen vagy a görögországi Eurobank. A részleges vagy teljes kivonulások oka a legtöbb esetben valóban az, hogy az adott országban – vagy akár a teljes régióban – az adott bank nem tudta elérni az a méretet, amely a hatékony és eredményes működéshez szükséges.
A magyarországi bankszektor működése stabil, ám a törlesztési moratórium nyomán lehet tartani az NPL-ráta növekedésétől és a jövedelmezőség csökkenésétől is. Mennyire valós ez a veszély?
A jegybank korábbi felmérése szerint a moratóriummal érintett vállalati hitelek 15-20 és a háztartási portfólió 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek. A sérülékenység persze nem jelenti azt, hogy ezek a hitelek automatikusan nem teljesítővé válnának, de az tény, hogy negatív hatást gyakorolnak a banki jövedelmezőségre. A moratórium hosszabb távú fenntartása a fizetési morálra sincs feltétlenül jó hatással, hiszen az adósok egy idő után hozzászoknak ahhoz, hogy nincs törlesztési kötelezettségük. A moratórium végével viszonylag gyorsan kiderül majd, hogy ténylegesen milyen állapotú a portfólió. Éppen ezért 2022-től a banki portfóliótranzakciók felfutását várjuk.
Hosszabb távon hogyan hathat a koronavírus-járvány a pénzügyi szolgáltatók működésére Magyarországon és globálisan?
A koronavírus-járvány csak tovább gyorsított a már egyébként is javában tartó digitalizáción. Ez a trend a közeljövőben is fennmarad: azok a szereplők, amelyek ebben a folyamatban kellően gyorsan előre tudnak lépni, jókora versenyelőnyre tehetnek szert.
Névjegy
2003-ban kezdte karrierjét a Deloitte-nál, 2015-ben választották be a partnerek közé. 2017 óta a magyarországi, 2018 óta pedig a közép-európai pénzügyi tanácsadás üzletág vezetője. Számos M&A- és vállalati tőketranzakcióval, stratégiai tanácsadással és vállalati restrukturálással kapcsolatos projektet irányított, elsősorban a bankszektorban Magyarországon és Közép-Európában. Vezetése alatt a Deloitte minden évben elnyerte az Év Pénzügyi Tanácsadója díjat Közép- és Kelet-Európában, a Mergermarket értékelése szerint. 2021. június 1. óta a Deloitte Magyarország vezérigazgatója.
