Mivel a kamatozás nem áll meg a moratórium alatt sem, ezért érdemes a hitelek törlesztését mihamarabb megkezdeni – tanácsolja az MNB közleményében.
A kamat emelkedése a futamidő megnyújtásával jár, melyet évente egyenlő részletekben lehet visszafizetni, ugyanakkor azt nem tőkésítik.
Mindennek eredményeként összességében több pénzt kell visszafizetni, hiszen az ügyfelek tovább használják a bank pénzét.
A legrosszabbul azok járnak, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk (mert mondjuk jelzáloghitel helyett magasabb kamatú személyi kölcsönük volt).
A havi törlesztőrészletek azonban változatlanok maradnak a fizetési stop elrendeléséhez képest, kivéve a változó kamatozású hiteleknél – tették hozzá.
A jegybank felidézte a június elején közzétett Stabilitási jelentése példáit, miszerint
közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása
annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, és a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stopot.
Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal – azaz közel öt évvel – nyúlna meg.
Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, s még 7 év hátralévő futamideje lett volna.
Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg. Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a futamidővel nem rendelkező hiteltermékeknél – például a hitelkártyák moratórium előtt felvett hitelösszegénél – nem hosszabbítják meg a futamidőt, kivéve, ha a hitelező intézmény ezt szerződésmódossal lehetővé teszi. Számukra így a törlesztési stop végével esedékessé válik a moratóriummal érintett teljes tartozás megfizetése – fűzték hozzá.
