Épp napjainkban zajlik az ENSZ 2021-es klímaváltozási konferenciája Glasgow-ban,

ahol közel 200 állam képviselői próbálnak megállapodni arról, hogy országaik milyen lépéseket vállalnak annak érdekében, hogy a Föld felmelegedése ne lépje túl az évi 1,5-2 Celsius-fokot.

A tudományos konszenzus szerint ugyanis ez lenne a még kezelhető mérték. Sajnos, amíg az utóbbi években nem voltak látványos, drámai időjárási jelei a Föld átlaghőmérsékletében bekövetkezett változásnak, addig a világ vezetői sem siettek módosítani vállalásaikat.

Fotó: Shutterstock

Ha megvizsgáljuk az International Energy Agency (IEA) friss elemzését arról, hogy a korábbi klímacsúcsokon milyen vállalásokat tettek a világ vezetői, és hogyan alakult a valóság, akkor azt láthatjuk, hogy a helyzet egyre égetőbb. A World Energy Outlook 2021 kutatás bemutatja a korábban leírt vállalásokat, az államok vezetőinek az utóbbi időben egyénileg tett ígéreteit, valamint vázolja azt a forgatókönyvet is, ami 2030-ra a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás megvalósulásához kell. Egy biztos: az eddigi vállalások a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez nem elegendők.

Ami viszont biztosan látszik a trendekben, hogy a teljes energiaipar hatalmas változások előtt áll.

A nap-, a vízi és szélerőmű kapacitások 2030-ra megsokszorozódnak, és az energiahatékonyságot célzó fejlesztések is jelentősen felfutnak majd, az áramhálózaton is hatalmas beruházásokat kell elvégezni, a közlekedésben jelentős térnyerés előtt állnak a tiszta megoldások, a szén-dioxidot „elnyelő” innovációk sora fog felbukkanni a jövőben, és a szénerőműveket akár hamarosan le is állíthatják.

Fotó: VG

A fenti folyamatok biztosan velünk lesznek a jövőben, így érdemes megfontolni, hogy ennek mi is részesei legyünk. Jó befektetési eszköz ehhez a BNP Energy Transition befektetési alapja, amely közel teljes egészében lefedi a fenti folyamatokból következő befektetési célokat. Az alapban megtalálhatók a megújulóenergia-termeléssel, a technológiák fejlesztésével és az energiahatékonysággal foglalkozó vállalatok papírjai, ahogyan az egész energetikai infrastruktúrát fejlesztő cégek részvényei is. Az alap teljesítménye önmagáért beszél, hiszen az elmúlt 2 évben összességében több mint 200 százalékkal múlta felül az általános részvénypiaci hozamot.