Folyamatosan találgatják a Rába kisbefektetői, hogy miként érintheti a céget a parlament által már elfogadott, ám jelenleg még a köztársasági elnök aláírására váró törvényjavaslat, amely szerint a járműgyártó többségi részvénypakettje kikerül a kizárólagosan állami tulajdonban tartható társasági érdekeltségek köréből.
A lázas érdeklődést kiváltó opciók között természetesen időről-időre szóba kerül a privatizáció és a cég tőzsdéről való esetleges kivezetése is. Ennek köszönhető, hogy a kiábrándító harmadik negyedéves gyorsjelentést követően 1350 forintig bucskázó árfolyam a hír kipattanása óta ismét az 1440-50 forintos szintre tört.
Ha ugyanis tényleg magánosítanák az állami pakettet, úgy az új tulajdonosnak vételi ajánlatot kellene tennie a kisrészvényesek felé is, mivel a gazdát cserélő részvénycsomag meghaladná a 33 százalékot.
Az mindenesetre tény, hogy a jogszabálytervezet valóban úgy rendelkezik, hogy a holding 50 százalék plusz egy szavazat mértékű részesedése – a HM Armcom, a HM Currus Zrt., a HM Arzenál és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-kel egyetemben – kikerül a kizárólagos állami tulajdon köréből.
Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos azonban a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy szó sincs magántulajdonba adásról, ehelyett a hadiipari portfólióba tartozó vállalatokat egy egységes állami holdingba szervezi a magyar kormány.
A nyilatkozat tehát arra enged következtetni, hogy a Rába szervezeti önállósága megmarad, hiszen a jövőre nézve is „vállalatokat” említett a kormánybiztos, csupán a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-be kerül át. Ez már amúgy meg is valósult, lévén az Nyrt. 54 százalékos részesedése június óta ennek a holdingnak a tulajdonát képezi, míg további 20 százalék a győri Széchenyi István Egyetem alapítványához került.
További kérdés, hogy mit kezd majd a védelmi ipari holding a Rába polgári üzletágával, amely az utóbbi években csaknem kizárólagossá vált Győrött, miután a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programban megrendelések híján nem tudott eddig érdemben részt venni a cég.
A Rábát azonban nem csupán a tulajdonosváltás gondja nyomaszthatja, amint ugyanis Nagy-György János, a KBC Equitas részvényelemzője hangsúlyozta a VG-nek, a Rábánál jelentős költségoldali nyomás tapasztalható. A harmadik negyedévben az alapanyagai 52,5 százalékkal, míg energiaárai átlagosan 49 százalékkal drágultak.
Az áremelkedést csak nagyjából fél év időeltolódással tudja áthárítani a vevőkre, így ebből negatívan jön ki a vállalat – írja a KBC. Emellett az ellátási zavarok, az alkatrészhiány is negatívan érinti a céget. Pozitívum viszont, hogy a kereslet továbbra is erős, és exportcégként a Rába a forint gyengüléséből is előnyösen jöhet ki. Az elemző szerint egyébként a HM-üzletág részesedése a bevételből 3 százalék körül lehet.
A Rába Holdingra nehezedő költségoldali nyomás vélhetően nem enyhülhetett a IV. negyedévben sem – emelte ki Rátkai Orsolya, az OTP részvényelemzője is. Az energia árrobbanása az év utolsó szakaszában is kedvezőtlen piaci környezetet teremt a cég számára. Az acél világpiaci jegyzése ugyan visszahúzódott a harmadik negyedévben regisztrált csúcsról, de még így is a sok éves átlag fölött ragadt, miközben a gépjármű-gyártás ellátási láncainak akadozása tovább nehezíti a helyreállást. Bár az ellátási lánccal kapcsolatos problémák közül a csiphiány közvetlenül a Rábát nem sújtja, az értékesítést befolyásolhatja, ha a megrendelőknél valamilyen okból áll a termelés – fűzte hozzá Rátkai Orsolya.
