Korszakhatárhoz ért a Deutsche Bank, Paul Achleitner, a mamutpénzintézetet egy évtizeden át vezető felügyelőbizottsági elnök - a német társasági jog szerint az FB jogosítványai sokkal erősebbek, mint idehaza, az FB-elnököt a cég első emberének tekintik - a csütörtökre összehívott közgyűlésen elköszön tisztségétől, helyére pedig az amerikai vezetési tapasztalatokat is szerzett holland Alexander Wynaendts lép, akit az Aegontól sikerült a banknak Frankfurtba csábítani.
A több milliárd eurós veszteségekkel és bírságok sokaságával, valamint állandó igazgatótanácsi csatározásokkal tarkított évtizedes botránysorozat után április végén, hacsak néhány órára is, de úgy tűnt, hogy Paul Achleitner a csúcson távozhat.
Németország legnagyobb pénzintézete éppen akkor fejezte be az elmúlt 16 év első részvény-visszavásárlási programját, két nappal később, április 27-én pedig a Deutsche Bank bejelentette, hogy az évtized legmagasabb negyedéves nyereségét, 1,2 milliárd eurót sikerült kigazdálkodnia. Ráadásul nemcsak a befektetési banki üzletág, hanem a régóta gyengélkedő intézményi banki és a lakossági banki részleg is nyereséget termelt.
Ám alig két órával később Achleitner elbukta a szép búcsú lehetőségét. Amikor a frankfurti kinyitott, többek között a gyorsjelentésnek az ukrajnai háború következményeire vonatkozó figyelmeztetése nyomán,
a részvények egy nap alatt ismét 6 százalékkal zuhantak.
Újfent kiderült, a nagybanknak még keserves küzdelemben kell meggyőzni a befektetőket, hogy valóban fordulatot hajtott végre, és lezárta a skandalumok éráját.
Aztán újabb 48 órán belül a német szövetségi rendőrség, a helyi ügyészség és a pénzügyi felügyelet emberei ütöttek rajta a bank frankfurti ikertornyain, hogy kivizsgálják, nem mulasztotta-e el ügyfelei gyanús pénzmozgásának hatósági bejelentését. A razzia felelevenítette a korábbi látványos rendőrségi akciók emlékét, amelyek alapjaiban rengették meg a bankot.
A Deutsche Bank részvényárfolyama az elmúlt tíz évben 65 százalékkal esett, a teljes vagyona harmadával zsugorodott, a bevételek 25 százalékkal csökkentek, az pedig – amelyet több évre felfüggesztettek – 2022-ben 73 százalékkal a 2012-es szint alatt van – írja a Financial Times. Még az alkalmazottak száma is 16 százalékkal csökkent. Két korábbi bankár börtönbe került, mások, köztük volt igazgatósági tagok ellen pedig még mindig büntetőeljárás folyik.
Ezen a lefelé tartó spirálon még lökött egy méreteset az amerikai igazságügyi minisztérium által 2016-ban kiszabott rekordösszegű, 14 milliárd dolláros bírság. Bár a végső egyezség megfelezte az összeget,
csaknem három évbe telt, mire a vállalat kilábalt abból a helyzetből, amit az egyik vezető „halálközeli élménynek” nevezett.
Az elmúlt tíz évben a pénzintézetre kiszabott amerikai pénzbüntetések összesen 13,8 milliárd dolláros összege egyébként nagyjából az egy év alatt befolyó átlagos kamatbevételének felel meg.
Az új vezető, a holland Alexander Wynaendts legfontosabb feladata lesz, hogy a bank győztesként kerüljön ki abból a valószínűleg évekig tartó küzdelemből, amely arról szól, hogy melyik pénzintézet valósíthatja meg az európai bankkonszolidációt. A Deutsche Bank célja egy olyan európai bajnok - természetesen saját vezetésével való - létrehozása, amely felveheti a versenyt akár a JPMorgan-nel, vagy a Goldman Sachs-szel is.
