Az európai földgázárak június közepe óta megkétszereződtek, s ezen a héten elérték a 200 eurót megawattóránként, miután Oroszország az Északi Áramlat 1. gázvezetéken keresztül a kapacitás 20 százalékára csökkentette a szállítást. Ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy az Oroszországból érkező csökkent kínálat ezen a télen gázkorlátozáshoz vezet – olvasható a Capital Economics elemzésében. A dél-európai országokat, köztük Romániát, Horvátországot és Törökországot valószínűleg kevésbé érintené a gázhiány. Lengyelország és Bulgária kitettsége nagyobb, míg Csehország, Szlovákia és Magyarország a legsebezhetőbb. Negatív szcenárió esetén az ipar gázellátását is csökkenteni kell, ami az ipari termelés több mint 10 százalékos és a 5 százalékos zsugorodását eredményezheti.
A téli energiahiány kockázata csak egyike a régiót sújtó gazdasági nehézségeknek. Meredeken visszaesett júniusban az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom Lengyelországban és Litvániában. Az Európai Bizottság kelet-közép-európai gazdasági hangulati mutatói júliusban ismét csökkentek, összhangban a regionális GDP stagnálásával. Még az energiakorlátozás nélkül is valószínűleg recesszióba kerül idén néhány gazdaság, köztük Szlovákia és Csehország, s a Capital Economics elemzői szetrint a GDP Lengyelországban és Magyarországon is csökkenni fog.
A gazdasági kilátások romlásával és az tetőzésével a kelet-közép-európai központi bankok lazíthatnak a monetáris szigoron, s 2023 második felében csökkenhetnek a kamatlábak – mondta Liam Peach feltörekvő piaci elemző. Szerinte a központi bankok szakpolitikai válasza valószínűleg attól függ, hogy milyen súlyos a piaci kockázat, s hogy a központi bankok hogyan ítélik meg a várható dezinflációs hatását. Magyarország és Románia tovább emelheti a kamatokat, míg Lengyelországban és Csehországban az ottani jegybankok kamatcsökkentéseket hajthatnak végre,hogy lejjebb nyomják a kötvényhozamokat.
A tízéves kötvényhozamok Csehországban és Lengyelországban már azokat a várakozásokat tükrözik, hogy a kamatcsökkentések egyre közelebb kerülnek. A kötvényhozamok az év végére kissé emelkedhetnek, majd jövőre visszaeshetnek, mivel a politika lazul, s a globális kockázatvállalási hajlandóság folyamatosan javul.
