Az Oroszország elleni szankciók következményeként kialakult európai olaj- és gázválságot likviditási gondok súlyosbítják. Ahogy a Reutersnek egy kereskedő elmondta, a határidős piac nem működik megfelelően, és ez problémákat okoz a fizikai piacon, ezáltal magasabb árakhoz, következésképpen tovább emelkedő inflációhoz vezet, ami árspirálba torkollik. 

Gas,Pressure,Gauge,On,Background,Of,Frozen,Flag,Of,European,gas pressure gauge on background of frozen flag of European Union, energy crisis in European countries in the winter season, transition to renewable energy sources, the increase in natural gas prices gas pressure gauge on background of frozen flag of European Union, energy crisis in European countries in the winter season, transition to renewable energy sources, the increase in natural gas prices, energiakrízis, európa, energia,
Fotó: Shutterstock

Közeleg a tél, és az európai kormányok késésben vannak, bár az energiakereskedők, a közüzemi cégek, az olajtársaságok, valamint a bankok már márciusban jelezték a téli csúcsidőszakban várható ellátási feszültségeket. 

Az EU sokáig nem vette elég komolyan, hogy az energiaszolgáltatók a pénzügyi összeomlás szélére kerülhetnek.

A piaci szereplők általában fedezeti ügyletekkel próbálják ellensúlyozni a pénzügyi kitettségüket a jövőbeni árugrásokkal szemben. Jellemzően a fizikai piacon kötött short pozíciókról van szó, amelyeket 85-90 százalékban banki hitelekkel finanszíroznak, míg 10-15 százalék a saját számlás önerő. Amennyiben a pénzeszközeik a minimális marginkövetelmény alá buknak, akkor jön a sokat emlegetett margin call. Vagyis pótolni kell a fedezetet, hogy elkerüljék a pozíció kényszerlikvidálását. 

Ahogy az elmúlt évben az áram, a gáz és a szén ára emelkedett, úgy lett egyre borsosabb a shortok árazása.  

A növekvő fedezeti igény a kisebb szereplőket kiszorította a piacról, egyre illikvidebb piaci környezetet eredményezve, növelve a volatilitást. Az éles árrobbanások immár a nagyobb szereplőket is veszélyeztetik. Augusztus vége óta több európai kormány is támogatást nyújtott a közszolgáltatóknak, de kérdéses, hogy ez a téli áremelkedések idején elegendő lesz-e a fedezetek fenntartásához. Különösen, hogy 

a tőzsdék, az elszámolóházak és a brókerek a régi 10-15 százalékról a szerződés értékének 100-150 százalékára emelték a kötelező biztosítékok összegét. 

An Equinor employee talks to a reporter on a rig used to produce oil from the Johan Sverdrup oil field some 140 kilometres west from the town of Stavanger, Norway, on December 3, 2019. - Norway's King Harald will formally inaugurate the field in January 2020, but production began back in early October 2019 and 350,000 barrels are already being pumped up per day. Fifty years after the Scandinavian country first struck black gold, the field holds the promise of another half-century of oil business, despite growing opposition to fossil fuels. (Photo by Tom LITTLE / AFP)
Fotó: Tom Little / AFP

A kereskedők további tömeges kiszorulása a piacról komoly olaj-. gáz- és szénellátási zavarokhoz vezethet. A norvég állami tulajdonú Equinor cég, Európa vezető gázkereskedője úgy számol, hogy a kontinens energetikai vállalatainak – Nagy-Britannia kivételével – legalább 1500 milliárd euróra van szükségük ahhoz, hogy fedezzék a gázárak emelkedéséből eredő kitettség költségeit. A Reuters emlékeztet, hogy 

az amerikai másodlagos jelzáloghitelek 2007-es 1300 milliárd dolláros szintje globális pénzügyi összeomláshoz vezetett. 

Az Európai Központi Bank egyik döntéshozója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy legrosszabb esetben a veszteségek 25-30 milliárd euróra rúgnának, és az igazi kockázatot a spekuláció jelenti, míg a tényleges piac nincs veszélyben. 

Egyes kereskedők és bankok mégis arra kérték a szabályozó hatóságokat, például az EKB-t és a Bank of Englandet, hogy nyújtsanak garanciákat vagy hitelbiztosítást a brókereknek és elszámolóházaknak, hogy a fedezeteket a válság előtti szintekre mérsékelhessék. Az ügyet ismerő források szerint ez visszacsalogatná a piaci szereplőket és növelné a likviditást. 

Az EKB és a BoE április óta több nagy kereskedőházzal, valamint bankkal is tárgyalt, de a konzultációkból, amelyekről eddig be sem számoltak, nem születtek konkrét intézkedések. Christine Lagarde, 

az Európai Központi Bank elnöke azonban nemrég kijelentette, hogy támogatná a fizetőképes energiapiaci szereplők, köztük a közműszolgáltatók likviditásának biztosítását célzó költségvetési intézkedéseket, míg az EKB készen áll arra, hogy szükség esetén likviditást nyújtson a bankoknak.