Tömegével szórják az európai részvényeket a növekvő inflációtól és az orosz–ukrán háború okozta energiaválságtól rettegő alapkezelők és befektetők – írja a Reuters. A Refinitiv Lipper pénzügyi elemzőcég adatai szerint az év első nyolc hónapjában az európai részvényalapokból 31,2 milliárd dollárt irányítottak egyéb befektetések felé.
Utoljára 2016-ban hagyta el ekkora summa az öreg kontinens parkettjeit, amikor a britek megszavazták a Brexitet, és emiatt recessziós aggodalmak fojtogatták a piacokat. A tőke menekülése annál is inkább szembetűnő, mivel a globális gazdasági az emelkedő kamatszintek és a jövedelmek visszaesése dacára a világ többi részén az alapkezelők zavartalanul vásárolják a részvényeket.
Az amerikai részvényalapok ezalatt például közel 73 milliárd dollárral gyarapodtak, sőt a kínai gazdaság lefékezése ellenére még az ázsiai alapok is 983 millió dollárral híztak.
„Bár az inflációs, növekedési és monetáris politikai aggodalmak globális jellegűek, Európa egyedülálló módon ki van téve az orosz–ukrán konfliktusnak, ráadásul eközben fény derült a földrész energetikai infrastruktúrájának riasztó sérülékenységére is” – kommentálta a számokat Jim Smigiel, a SEI Investments befektetési igazgatója.
Mivel pedig a háborúnak még egyáltalán nem látszik a vége, és a tél gyorsan közeledik, az európai helyzet bizonytalansága továbbra is nagy súllyal nehezedik a befektetőkre, amikor eszközallokációjukról döntenek
– tette hozzá.
Az MSCI Europe index idén 25,2 százalékot esett, szemben az MSCI United States index 17,5 százalékos csökkenésével és az MSCI All Country Asia Pacific 22 százalékos zuhanásával.
Az elemzők szerint az európai cégek gyengébb eredménykilátásai és az euró dollárral szembeni árfolyamesése is a tőkekiáramlást erősíti. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a feldolgozóipari tevékenység az euróövezetben augusztusban már második hónapja zsugorodott, miközben Amerikában augusztusban úgy tudott növekedni, hogy eközben az új megrendelések indexe is emelkedett, ami igen erős keresletre utal.
A Morgan Stanley szerint az európai beszerzésimenedzser-indexek (BMI) értéke azt jelzi, hogy az itteni keresletek 10 százalékkal csökkenhetnek a következő hat hónapban.
„Mivel a vállalatok árképzési ereje fogyóban van, az árréskilátásaik is sokkal szomorúbb képet mutatnak” – írták a Morgan Stanley elemzői.
Az európai árrésmutatók a globális pénzügyi válság óta a legnagyobb csökkenést jelzik.
A Refinitiv adatai szerint az európai nagy és közepes kapitalizációjú vállalatok 2023-ban várhatóan mindössze 0,3 százalékos nyereségnövekedést könyvelhetnek el, szemben az amerikai cégek 7,7 százalékos és az ázsiai csendes-óceáni cégek profitjának 11,8 százalékos bővülésével.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) ugyanis sokkal hamarabb és sokkal határozottabban szigorított monetáris politikáján, mint az Európai Központi Bank, ezért
az euró idén több mint 12 százalékkal esett a zöldhasúval szemben.
Rengeteg pénz füstölt el a befektetési alapokbólPocsék első fél évet zártak az európai alapkezelők, június végéig csaknem 2500 milliárd dollárt veszítettek a pénzkivonás és a beszakadó árfolyamok eredőjeként. |
