A harmadik negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként az idei évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 86 százalékban teljesült a szeptember 30-i értéknappal – jelentette hétfőn az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,2 év, ezen belül a forintadósságé 5,1, a devizaadósságé 9,5 esztendő, ami mutatja, hogy az elmúlt években tapasztalt kedvező finanszírozási kondíciókkal élve eredményes volt az államadósság-kezelés által kitűzött futamidő-növelés

 – olvasható a közleményben.

Lakossági piac 

A forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv 86 százalékban teljesült. A lakossági állampapírok becsült állománya szeptember végén 8762 milliárd forint, ez 1151 milliárddal alacsonyabb, mint 2021 végén. 

A lakossági kézben lévő állomány az év első két hónapjában még 143 milliárd forinttal, azaz a tervnek megfelelően nőtt, de az orosz–ukrán háború, a globális és magyar tőkepiaci turbulencia, valamint a bankközi kamatok emelkedése hatására szeptember végére 

1295 milliárd forinttal csökkent, elsősorban a MÁP Plusz-visszaváltásoknak köszönhetően. 

A teljes lakossági állampapír-állomány esetén is hasonlók a folyamatok. A háztartások tulajdonában lévő állampapírok állománya mellett a forgalmazóknál lévő saját számlás állomány az ügyfélvisszaváltások miatt is csökkent, a 2021 végi 10 260 milliárd forintról 9355 milliárdra esett.

A magas inflációs környezetnek köszönhetően a MÁP Plusz kamatfordulós visszaváltási aránya a kint lévő állomány 21 százalékára emelkedett a 2022-ben, szemben a 2021 végi átlagos 2,8 százalékkal. 

A MÁP Plusz-visszaváltások döntő hányada az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok állományát és a lakossági kezében lévő intézményi papírok (diszkontkincstárjegyek és piaci államkötvények) állományát növelte. 

Az elmúlt kilenc hónapban a dematerializált MÁP Plusz-állomány 2457 milliárd forinttal csökkent, ezzel szemben a Prémium Magyar Állampapír állománya 1343 milliárddal emelkedett, míg a lakossági kézben lévő intézményi államkötvények és diszkontkincstárjegyek becsült állománya az év eleji 20 milliárd forintról 835 milliárdra, azaz 815 milliárdra emelkedett. 

A 2024-ben lejáró MÁP Plusz-állomány 2834 milliárd forintról 1560 milliárdra, a 2025-ben lejáró 1837 milliárd forintról 1085 milliárdra, a 2026- ban állomány pedig 1275 milliárd forintról 675 milliárdra csökkent. A MÁP Plusz állománycsökkenésének jelentős részét 2028-ban és 2029-ben lejáró Prémium Magyar Állampapírokban újították meg, és ez javította a lakossági adósságportfólió lejárati profilját. 

Forint intézményi piac 

Az intézményi piaci aukciós elsődleges forintkötvény-kibocsátási terv 97, míg a csereaukciós 31 százalékban teljesült a harmadik negyedévig bezárólag. Az intézményi forintállampapírok állománya 22 900 milliárd forint (ez tartalmazza az Önkormányzati Magyar Államkötvények 116 milliárdos állományát is), ezen belül a devizakülföldiek aránya 20,58 százalék, szemben a tavaly év végi 20-szal. Az idei év során az új tízéves zöldállamkötvényből az elmúlt kilenc aukción az ÁKK 178 milliárd forintot bocsátott ki. 

Jön az új pandakötvény 

A devizafinanszírozással kapcsolatos kibocsátási terv 78 százaléka valósult meg szeptember végéig. Az adósság devizaarányára vonatkozó benchmarkmutató (átlagolt érték) jelenleg 23,9 százalékon áll, ami a 25 százalékos devizaarány-felsőkorlát alatt van. Az ÁKK tervezi, hogy a finanszírozási tervben szereplő kínai zöld-renminbikötvénykibocsátást – így akár kétmilliárd jüan zöldpandakötvényt – 2022-ben megvalósítja, amely egy fontos diverzifikációs eszköz devizafinanszírozási szempontból.