A magas és az ukrajnai háború megnövelte a kockázatokat a svéd pénzügyi rendszerben, ezért a bankoknak az osztalékfizetés visszaszorításával kell erősíteniük ellenálló képességüket – közölte a stockholmi jegybank szerdán. A svéd központi bank jelentése szerint
a bankok számára a legnagyobb kockázatot az erősen eladósodott kereskedelmi ingatlancégekkel szembeni kitettség jelenti, de a háztartások magas eladósodottsága is gond.
Mivel a kockázatok megnőttek, ezért a jegybankárok úgy vélik: a bankoknak korlátozniuk kell az osztalékfizetéseket és a részvények visszavásárlását.
Svédország gazdasága idén eddig a közel 10 százalékos infláció ellenére is erőteljesen nőtt. Az emelkedő kamatlábak növelték a bankok vállalkozásoknak és háztartásoknak nyújtott hiteleiből származó bevételeit. A legnagyobb svéd hitelezők – mint a Swedbank, a Nordea, a Handelsbanken és a SEB – profitja megugrott az elmúlt negyedévekben. Ám a kilátások egyre borongósabbak, s az elemzők a jövő évben már lassulással számolnak.
A Nordea bankcsoport előrejelzése szerint a svéd bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékkal zsugorodhat 2023-ban.
A svéd jegybank, a Riksbank adatai szerint a kereskedelmi ingatlanszektor jelentősen növelte hitelfelvételét az elmúlt tíz évben, az adósságállomány 2021-ben 2300 milliárd svéd koronára (215 milliárd dollárra) nőtt, a körülbelül 42 százalékára. Az ingatlancégek adóssága a bankok vállalati hiteleinek 43 százalékát képezi. Az emelkedő kamatok fékezik a beruházásokat, ami nemcsak az építőipart fogja vissza, hanem vele együtt az egész gazdaság lassul. Jelentős leírásokkal kell számolni az ingatlanszektorban. A Riksbank szerint
a legpesszimistább forgatókönyv azzal számol, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek miatt a svéd ingatlancégek sora válhat fizetésképtelenné.
A magas kamatlábak és az emelkedő infláció már elérte a lakáspiacot, a lakásárak jövő nyárra várhatóan 20 százalékkal esnek az idei tavaszi csúcshoz képest.
Bár a továbbra is erős, a várhatóan növekedni fog, s egyes háztartások nehezen tudnak majd megbirkózni a magasabb jelzáloghitel-költségekkel, valamint a megugró élelmiszerárakkal és energiaszámlákkal.