Megszületett a rég várt döntés a Budapesti Értéktőzsde csütörtöki közgyűlésén: tőzsdére lép a tavaly rekordközeli évet zárt BÉT, ahol 36 tőkeemelés történt, emellett 14 új cég is parkettre lépett, és ahol több mint 35 500 milliárd forint értékben hajtottak végre kötvénypiaci műveleteket.
A külföldi befektetők viszont kisebb visszavonulót fújtak, hiszen részarányuk a tőzsdei instrumentumok tulajdonosai között 43 százalékra csökkent, azaz az előző évekkel szemben a hazai befektetők kerültek többségbe.
Ebből durván 1,3 milliárd forint származott a tőzsdei tevékenységből. Az egyedi nettó eredmény viszont éppen a Keler Csopotra elszámolt több mint 4 milliárd forintos - készpénzhatással nem járó - értékvesztés miatt 213 milliós veszteség volt. Az eredménytartalékból azonban osztalékot is tudott emelni a BÉT, a tavalyi 500 millió forintról mintegy 10 százalékkal, 552 millióra növelték a visszaosztást, amiből egy részvényre 102 forint jut.
A tőzsdére vitel megkezdése a háborús helyzet miatt egyébként egy évet csúszott, de az idén elstartol a folyamat, a csütörtöki közgyűlésen meghozták a szükséges döntéseket, például a nyilvános részvénytársasággá alakulásról. Nyáron pedig – előreláthatóan a BÉT megalakulásának 33 évfordulóján – technikai bevezetéssel kerülhetnek a parkettre a részvények, mégpedig a Standard kategóriába, azaz a gyors bevezetésnek köszönhetően néhány hónapon belül megkezdődhet a kereskedés is a papírokkal. A bevezetési ár a szabályok szerint az egy részvényre jutó saját tőkével egyezik meg.
Amint a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Patai Mihály a közgyűlésen elmondta,
a jegybank jelenlegi 80 százalék feletti részesedését 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkentené még az év végéig,
később, egy újabb tranzakciót követően pedig csak egy kisebbségi részesedést tartanának meg. Cél a jelentős közkézhányad kialakítása, a likvid tőzsdei forgalom feltételeinek megteremtése.
