Második éve úsznak a profitban az olajtársaságok, s amikor pénzt kell költeni, nem a kutatás és a kitermelés áll a lista élén. A nagy cégek valójában osztaléktermelő társaságokká váltak. Zsíros osztalékot fizetnek, részvényvásárlási programokat finanszíroznak, csak hogy megtartsák a részvényeseiket, mert az olajipar a globális zöldülés árnyékában piszkos befektetéssé vált. Szinte paradoxonnak hat, hogy mindeközben Warren Buffett, aki évtizede még azt mondta, többé nem fektet olajba, a Berkshire Hathaway révén mégis most vált az Occidental Petroleum és a Chevron legnagyobb részvényesévé. Nem véletlenül, Buffett szerint a vártnál hosszabb lehet az energiaátállás, s miközben a kitermelők zöldülnek, a fosszilis üzemanyagok felértékelődnek. A Wall Street most azt találgatja, hogy a Big Oil néven emlegetett hat nagyvállalat, az olasz Eni, a francia TotalEnergies, a brit Shell és BP, valamint az amerikai Chevron és Exxon Mobil, vajon mire költi az együttesen 160 milliárd dollárnyi felhalmozott készpénzt.
Bár a bizonytalan gazdasági kilátások idén nyomasztóan hatottak az olajárra, és az energiaszektor az S&P 500 legrosszabbul teljesítő szegmensévé vált, a vállalatok továbbra is két kézzel szórják a pénzt, s osztalékemelésekkel kompenzálják a részvényeseket az árfolyamesésért. Így hiába mozdulna a globális gazdaság a tisztább energia felé,
a stabil olajipari hozamok felülírják a zöld kormányzati szcenáriókat.
A Chevron és az Exxon Mobil a FactSet szerint most 48,3 milliárd dollárnyi szabad pénzeszközzel rendelkezik, ami 1 milliárd dollárral haladja meg az év eleji szintet.
Biden elnök tavaly, amikor az ukrajnai háború és az Oroszország elleni szankciók miatt elszálltak az olajárak, felszólította az amerikai olajtermelőket, hogy növeljék a kitermelést, de csak süket fülekre talált. Ami azért érdekes, mert korábban a Chevron és az Exxon 28 egymást követő negyedévben fordított több pénzt a beruházásokra, mint a részvényesi hozamokra. Ám az elmúlt két év minden negyedévében fordított a felállás. Az idei első három hónapban a két vállalat
14,8 milliárd dollárt költött osztalékra és visszavásárlásokat, míg beruházásokra csupán 8,4 milliárdot fordított.
A kisebb amerikai vállalatok is követték a nagy cégek példáját. A ConocoPhillipsnél és 48 kisebb, tőzsdén jegyzett olaj- és gázipari cégnél a tavalyi negyedik negyedévében a készpénz 42 százalékát fordították részvényesi hozamokra az Evaluate Energy elemzése szerint. A beruházásokra csak 35 százalék jutott, pedig három évvel ezelőtt még 67 százalékot tett ki a beruházási költések aránya.
A beruházások visszafojtásának és a készpénz felhalmozásának más okai is vannak. Sok vállalat kifizeti az erőltetett növekedés idején felhalmozott adósságát, más cégek a zöldülés miatt elvárt technológiaváltásra tartogatják a tőkét, míg például az Exxon és a Chevron akvizíciókat fontolgat, s palás olajtermelőkkel szemezget.
