Éves alapon erősen romló, az előzetes elemzői várakozásokat azonban szinte minden tekintetben felülmúló eredményről számolt be péntek hajnalban a Mol, amely más olajipari cégekkel együtt a tavalyinál sokkal mostohább iparági környezetben volt kénytelen működni az idei második negyedévben.
A szektortársakhoz hasonlóan a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb energiaárak és a kisebb finomítói árrések miatt a hazai olajtársaság is kedvezőtlenebb külső környezettel szembesült április és június között, ami az eredményszámokon is markáns nyomot hagyott.
Az iparágban kiemelten figyelt, az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA 71 százalékkal, 140,8 milliárd forintra (411 millió dollárra) zuhant vissza éves alapon.
Az elemzői konszenzus 128,6 milliárd forintos – 363 millió dolláros – eredményt vetített előre, a fő mutató tekintetében tehát összességében kellemes meglepetést és – dolláralapon – 13 százalékos felülteljesítést mutat a tényadat.
Az 50,6 milliárd forintos üzemi eredmény 86 százalékkal lett alacsonyabb a tavalyinál, nagyjából az elemzői konszenzussal összhangban. Az adózott nyereség ugyanakkor a vártnál jóval kisebb mértékben, 69 százalékkal, 78,4 milliárd forintra apadt. Az utóbbit a különadók rontották le számottevően, ugyanis az egész tavalyi évre fizetendő magyarországi extraprofitadót erre a negyedévre könyvelte el az olajtársaság.
Szenved a termelés és a finomítás is
A hagyományosan két legnagyobb üzletág, a kutatás-termelés (upstream) és a finomítás (downstream) érezte meg leginkább a mostohább külső környezet hatását.
Az upstream üzletág EBITDA-eredménye 84 százalékkal, szűk 40 milliárd forintra apadt a jóval alacsonyabb olaj- és földgázárak és a különadók mellett, ezzel pedig még a pesszimista elemzői előrejelzést is alulmúlta a Mol. A teljesítményt az egyik kurdisztáni mező termeléskiesése is csökkentette, a napi átlagos kihozatal 5 százalékkal, 91,6 ezer hordóra mérséklődött az időszak során.
A finomításszegmensben ennél is nagyobb volt a visszaesés, az eredmény közel tizedére, 35 milliárd forintra zuhant vissza, a tényadat ezzel együtt jobb lett a szakértői prognózisnál.
A jókora visszaesés részben a különadók hatása, de hozzájárult a petrolkémia gyenge árrése, illetve „a kereslet és az árszínvonal által kifejtett nyomás” is. A hazai üzemanyag-kereslet – immár az üzemanyag-ársapka élénkítő hatása nélkül – 12 százalékkal esett vissza a második negyedévben. A többi kelet-közép-európai országban ezzel szemben nőtt a kereslet, Horvátországban például 8 százalékos bővülést regisztrált a Mol, melynek teljes termékértékesítés-mutatói ezzel együtt csoportszinten összességében változatlanok maradtak.
Szárnyaló kiskereskedelem, robogó gázszállítás
Az üzemanyag-kiskereskedelmet is magában foglaló fogyasztói szolgáltatások üzletágban 60 milliárd forintos EBITDA-t könyvelhetett el az olajcég, az egy évvel korábbi bő három és félszeresét. Az elemzők itt viszonylag pontosan becsülték a bővülés mértékét.
Az évek óta dinamikusan fejlődő üzletág ezzel a legnagyobb eredménytermelő szegmenssé lépett elő az időszak során.
A javuló teljesítmény elsősorban a kelet-közép-európai ársapka-intézkedések enyhítésének, a nem üzemanyag típusú szolgáltatások további térnyerésének és a vállalatcsoport belső teljesítményének köszönhető. Az értékesítési volumen 16 százalékkal nőtt, amihez a Lotos közelmúltban megvásárolt lengyelországi kúthálózata több mint 200 millió literrel járult hozzá.
A legkisebb, gáz midstream üzletág eredménye 270 százalékkal ugrott meg, és közel 20,5 milliárd forinttal járult hozzá a társaság teljesítményéhez a magasabb szállítási volumen és a gázárak csökkenésével együtt mérséklődő működési költségek következtében.
Rekordév után szűk esztendő lesz az idei
Az energiapiaci helyzet sajátosságai miatt a két, tradicionálisan kisebb súlyú szegmens, a fogyasztói szolgáltatások és a gázkereskedelem a Mol csoport eredményének több mint felét szállította.
Az idei év egészére vonatkozóan először közölt konkrét eredménycélt a társaság, amely 2023-ra hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dolláros EBITDA elérésével számol.
Ez alig több, mint fele a tavalyi, 4,7 milliárd dolláros csúcseredménynek. Az idei első fél évben 1,125 milliárd dollár EBITDA-t termelt a társaság.
A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait. Ezek kétséget kizáróan nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen 2023 második negyedévében
– mondta el az eredményekről Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató.
A cégvezető szerint a kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – ha nem vezetik ki őket a közeljövőben – hátráltatja a Mol csoport versenyképességét, és visszaveti a befektetési terveihez szükséges pénzügyi háttér megteremtését.
„Ha a negatív külső körülményeket leszámítjuk, a Mol csoport működési teljesítménye erős volt az elmúlt időszakban, az üzletágak tovább haladtak a stratégiai beruházásokkal, és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát” – tette hozzá Hernádi Zsolt.
