Tovább áramvonalasítaná tevékenységét az Intel, amely a jövő év elejétől önálló cégbe szervezi ki programozható csipeket gyártó üzletágát, a két-három éven belül pedig tőzsdére is vinné a Programmable Solutions Groupot (PSG).
Az amerikai félvezetőgyártó bejelentése kedvező fogadtatásra talált a befektetők körében, a részvényárfolyam 2,3 százalékkal emelkedett a keddi tőzsdezárást követően elektronikus kereskedésben.
Az önállósodás jegyében a PSG önálló mérleggel fog rendelkezni, de az anyacég továbbra is támogatja majd az új vállalatot – a leánycég által tervezett csipek is az Intel gyáraiban készülnek majd majd –, és többségi tulajdonrészét is megtartaná a néhány éven belüli elsődleges részvénykibocsátás (IPO) mellett.
Az Intel 2015-ben, az Altera 16,7 milliárd dollár értékű felvásárlásával szerezte meg a programozható csipüzletágat, melynek termékei a cég általános célú lapkái és az egyetlen feladatra tervezett csipek között helyezkednek el a termékpalettán, és előszeretettel alkalmazzák a védelmi szektorban, például vadászrepülőgépekben.
A leánycéget a cég veteránja, Sandra Rivera vezeti majd, aki jelenleg az Intel adatközpont és mesterséges intelligencia szegmensét irányítja, ami négymilliárd dolláros bevételt szállított a csoportnak a második negyedévben. A PSG által lefedett tevékenység is ebbe az üzletágba tartozik még jelenleg, az önálló létnek pedig reménykeltő teljesítménnyel vághat majd neki, az Intel közlése szerint a programozható áramköröket gyártó egység az utóbbi három negyedévben egyaránt rekorderedményt ért el, és ezzel segített ellensúlyozni a szervercsip-eladások visszaesését.
Növekvő speciális igények
A speciális tevékenységet végző leánycég leválasztása illeszkedik az Intel korábbi hasonló lépéseihez, melyek célja a működés racionalizálása és az alaptevékenységre fókuszáló új vállalati stratégia finanszírozási forrásainak előteremtése volt. Az amerikai csipóriás a közelmúltban értékesítette memóriacsipeket készítő egységét, és tőzsdére vitte az önvezető autók számítógépes rendszereit fejlesztő Mobileye egy részét.
A lépés egyúttal rávilágít a programozható logikai áramkörök (FPGA) iránti egyre növekvő keresletre. A szegmensben ugyancsak tevékeny Lattice Semiconductor a legutóbbi negyedévben 18 százalékos bevételnövekedésről számolt be, részvényei pedig már 30 százalékot drágultak 2023-ban. Az Intel legfőbb riválisa, az AMD pedig tavaly 35 milliárd dollárért vásárolta fel az FPGA-kat gyártó Xilintet.
A tőzsdén is a csipgyártóknak áll a zászló
A félvezetőgyártók a befektetők körében is népszerűek idén, vonzerejüket a mesterséges intelligenciában rejlő, szinte határtalan lehetőségek is fűtik. Ennek egyik legjobb példája az Nvidia, amely kilenc hónap alatt megtriplázta tőzsdei értékét. Az Intel eközben 35 százalékos ralit tudhat maga mögött, közvetlen versenytársai közül az AMD 55 százalékkal, a tajvani TSMC pedig 15 százalékkal növelte részvényárfolyamát, míg a Samsung 22 százalékot menetelt felfelé. A Broadcom részvényeivel 45 százalékos, a Micron papírjaival pedig 36 százalékos árfolyamnyereséget érhettek el a befektetők.
Összevetésül, a szélesebb technológiai szektort reprezentáló Nasdaq Composite 25 százalékot emelkedett 2023-ban, a legnagyobb amerikai cégeket tömörítő S&P 500 index pedig 10 százalékkal került feljebb. Természetesen itt sem minden arany, ami fénylik, a Qualcomm részvényeit például nagyobb hullámzásokat követően ma lényegében ugyanott jegyzik, ahol az év elején.
